Bérmunka díjának elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége különböző termékek előállítása. Előfordul azonban az az eset is, amikor a termék-előállítás folyamatába tartozó munkaműveletet más társasággal, bérmunka keretében végeztetünk el. Jellemzően a termelési folyamat megkezdése után kerül erre sor a befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek az átadásával, esetenként a munkaművelethez szükséges vásárolt anyagokat is a bérmunkát végző rendelkezésére bocsátjuk. Más alkalommal a bérmunkát végzővel végeztetjük el a rendelkezésére bocsátott vásárolt anyagok megmunkálását, valójában a terméknek a befejezetlen termelésbe való vagy félkész termék állapotba történő hozását, majd a befejező munkákat már társaságunk végzi el. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, elszámolni? Mi minősül az új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, ezért az befejezetlen termelésnek, illetve félkész terméknek tekintendő,akkor– azt a bérmunkába adáskor idegen helyen tárolt készletként mutatja ki a bérmunkához átadott vásárolt anyagokkal együtt;– a visszavételkor az átadott és felhasznált vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...kell könyvelni, majd az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint – mint saját előállítású eszközök aktivált értékét – készletre kell venni (T 261 – K 582), majd el kell számolni az egyéb ráfordítások között (T 8631 – K 261). A tűzoltásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Alkatrészek javíttatási költségeinek elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a termeléshez használt eszközök működéséhez szükséges alkatrészek meghibásodás miatti javíttatását, ha eredeti, könyv szerinti értékük felhasználáskor már anyagköltségként lett leírva? Karbantartási költségként vagy készletnövelő tételként? Javításukra azért van szükség, mert ismételten tervezik a felhasználásukat. Az elszámolást könyvelési tételekkel is legyenek szívesek alátámasztani.
Részlet a válaszából: […] ...során kibontásra kerülő alkatrészt pedig piaci értéken, haszonanyagértéken, illetve hulladékértéken az anyagköltség csökkentésével készletre kell venni (T 227 – K 519). Akkor is készletre kell venni, nulla értéken, ha nincs piaci értéke, de a jövőben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtérítenie, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.Ha a káresemény következtében a társaság eszköze (készlete, tárgyi eszköze, immateriális jószága) megsemmisül, a káresemény előtti állapotában már nem használható, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Hulladékértékesítés

Kérdés: A társaság alkatrész-megmunkálást végez. A megmunkálás során keletkezett hulladékot eddig csak belföldön értékesítettük, és egyéb bevételként számoltuk el. Ebben az évben külföldre is értékesítünk fémforgácsot. Ezt is elszámolhatjuk egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az egyéb bevételkénti elszámolás eddig is helytelen volt.A megmunkálás során keletkezett hulladékot a készletek között kell állományba venni az anyagköltséget csökkentő tételként (T 21-22 – K 519). Ha a hulladékot (a fémforgácsot) értékesítik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...értéket csökkenteni kell a visszanyert anyagok haszonanyagértékével, illetve hulladékértékével, amely értéken azokat a vásárolt készletek között kell állományba venni. Konkrétan:– a nagyobb értékű berendezéseket haszonanyagértéken (ami lehet azok piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet a válaszából: […] ...a maradék anyagok kérdését kell rendezni.A többméteres tekercsben készletre vett anyagokból az a rész, ami értékesítésre került, annak a bekerülési értékét az értékesítéskor az eladott áruk bekerülési értékeként (elábéként) kellett elszámolni. Amit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Az 1896. és 2203. sz. kérdésre adott válaszban leírtak szerint a káresemény utáni javítási költségek elszámolása költségként történik. Ehhez képest helyreigazítást igényelnek a 220. sz. kérdésre adott válaszban leírtak, mely szerint "a káreseménynyel kapcsolatos helyreállítási, mentési költségeket..." egyéb ráfordításként kell elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...kell megtérítenie, akkor azt az egyébráfordítások között kell kimutatni. Ha a káresemény következtében a társaság eszköze (készlete,tárgyi eszköze) megsemmisül, a káresemény előtti állapotában már nemhasznosítható, akkor a megsemmisült eszköz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Anyagbeszerzés postaköltségének elszámolása

Kérdés: A vásárolt anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a szállító – kérésünkre – postán szállítja, ezért postaköltséget, csomagolási díjat számít fel. A beszerzett anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a beszerzéskor költségként elszámoljuk. A csomagolási díjat, a postaköltséget az anyag-, alkatrész-, üzem- és kenőanyagértéket (költséget) növelő tételként vagy igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...díjat is anyagköltségként kell elszámolni. Amérlegfordulónapon meglévő, fel nem használt anyagok, alkatrészek, üzem- éskenőanyagok készletrevételi értéke – ez esetben – természetesen nemcsak avételárat foglalja magában, hanem a készletre vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Környezetvédelmi termékdíj elszámolása

Kérdés: A számlában külön tételben feltüntetett termékdíjat hogyan kell elszámolni? Tevékenységünkhöz hígítót szerzünk be, amit festéshez használunk. A hígítót anyagköltségként számoljuk el. A termékdíj része a beszerzési árnak?
Részlet a válaszából: […] ...a hígító anyagköltségként elszámolt összege a termékdíjat is magában foglalja. Amennyiben a társaság év közben nem vezet az anyagkészletről nyilvántartást, a számla alapján a hígító bekerülési értékével együtt a kapcsolódó termékdíjat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
1
2