Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után

Kérdés: Az építőipari társaság az év végén folyamatban lévő munkák számviteli elszámolására a projektelszámolás szabályait alkalmazza. Tárgyévben az egyik projekt megrendelője egyoldalúan felmondta a szerződést, és keresetet nyújtott be a bíróságon jelentős követelésre vonatkozó igényről, illetve a teljes szerződéses összegre vonatkozó teljesítési biztosítékot – bankgaranciát – lehívta. A megrendelővel kötött szerződés alapján havonta történik elszámolás és számlázás az elvégzett munkáról. A megrendelő a társaság tárgyév januári és februári teljesítését már nem is igazolta. Év végén a teljesítési fok 78% volt, a ténylegesen felmerült költségek és a szerződés teljes becsült költségének aránya alapján meghatározva. A társaság nem ismeri el a szerződés felmondásának a jogalapját, illetve a megrendelő követeléseit is vitatja. A társaság jogi képviselője szerint a megrendelő követelése nem megalapozott, folyamatban van egy viszontkereset kidolgozása is a társaság követeléseiről (elvégzett, de nem igazolt teljesítés, nem megalapozott bankgarancia-lehívás, egyéb felmerült költségek és kár). Ebben az esetben – a megrendelő egyoldalú szerződésfelmondása – a projektelszámolás szabályai alkalmazhatók-e? Ha igen, akkor a felmerült költségek alapján számított teljesítési foknak megfelelő, nyereséggel növelt árbevétel határolandó el, vagy nyereség nélkül, csak a költségeknek megfelelő árbevétel? Ha a projektelszámolás szabályai nem alkalmazhatók, mert a megrendelő felmondta a szerződést, akkor a teljesített, de meg nem térült szolgáltatás költségeit befejezetlen szolgáltatásként készletre kell venni a per lezártáig?
Részlet a válaszából: […] ...felmerült, indokolt költségeit a mérlegkészítés időszakában befejezetlen építési-szerelési tevékenység közvetlen önköltségeként készletre kell venni.Még ugyan messze van a mérlegkészítés időpontja, de már most indokolt a figyelmet felhívni arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...fordulónappal) kell készíteni, és a leltárértékeket a beszerzési számlák alapozzák meg. A meglévő vásárolt és saját termelésű készletek leltározását a következő csoportosítás szerint kell elvégezni:– anyagok (alap-, segéd-, üzem- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

El nem ismert árbevétel utólagos elismerése

Kérdés: A megrendelő az utolsó árbevételi számlát nem fogadta el, nem ismerte el a teljesítést, emiatt az árbevétel nem szerepel a 2016. évi eredménykimutatásban, a hozzá kapcsolódó közvetlen önköltséget pedig elhatárolták. Követelésüket 2017-ben peresítették, 2018-ban pedig előnytelen peren kívüli egyezséget kötöttek, amely jelentősen torzítja a 2018. évi tevékenység eredményét. A társaság 2018-ban számlázta a kölcsönösen elfogadott ellenértéket, a teljesítés időpontjaként a peren kívüli egyezség létrejöttének időpontját jelölték meg, elszámolták az elhatárolásban lévő közvetlen önköltséget is. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az el nem fogadott teljesítményhez kapcsolódó közvetlen önköltséget az Szt. szerint befejezetlen termelésként, saját termelésű készletként készletre kellett volna venni, és nem időbelileg elhatárolni.Az árbevétel elszámolása tekintetében helyesen jártak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Aszály miatti elemi kár

Kérdés: Aszály miatt jelentős összegű az elemi kár. A hozamkiesés miatt megoszthatók-e a költségek, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...megoszthatók. A válasz egyrészt az elemi kár költségeinek, ráfordításainak elszámolási szabályaiból, másrészt a saját termelésű készletek értékelési szabályaiból következik.Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyéb ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező társaság a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végzett. A részhatáridők csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonult az építkezésről, az addig elvégzett munkáiról az elszámolást a megrendelőnek átadta, de számlát – a teljesítés igazolásának hiányában – benyújtani nem tud. Ez esetben a kivitelező cég milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkáról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása? És az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...munkák költségei – az építési-szerelési munka közvetlen önköltségét – mint befejezetlen termelést – a saját termelésű készletek között a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben (T 231 – K 581) állományba kell venni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Filmgyártás költségei

Kérdés: A filmgyártással foglalkozó kft. elsősorban dokumentumfilmeket készít, ritkán játékfilmet is. A cég produceri tevékenységet végez, megírja a pályázatokat, és felkutatja a lehetséges forrásokat a film előállításához. Amikor a megfelelő mennyiségű pénz rendelkezésre áll, megszervezi a film legyártását, kifizeti az alkotókat és közreműködőket. A kész film vetítését szervezi. Mint jogtulajdonos, az elkészült filmet – mint szellemi alkotást – készletre veheti? Milyen értéken? Mert a bekerülési érték mindig több, mint a várható bevétel. Amennyiben készletre veheti, változhat-e az értéke az évek során?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek a filmgyártás befejezésekor, illetve az üzleti év befejezésekor, mint a befejezetlen termelés költségei a saját termelésű készletek között állományba veendők, saját termelésű készletként készletre veendő. A saját termelésű készletek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Befejezetlen építési tevékenység

Kérdés: Cégünk 2016-tól tevékenységi körét az építőipari kivitelezési tevékenységgel bővítette. Nagy a valószínűsége annak, hogy a 2017. üzleti év mérlegfordulónapján már lesznek olyan elkezdett munkák, amelyek szerződés szerint még nem teljesültek, így azokat számlázni nem lehet. Hogyan kell dokumentálni már megkezdett, de még be nem fejezett kivitelezési munkákat? Kell-e, illetve kinek kell azok teljesítését igazolni? Ezen munkák ellenértéke számlázás nélkül árbevételként kimutatható?
Részlet a válaszából: […] ...cégnek az elvégzett, de számlázásra nem kerül ő munkák közvetlen költségeit – mint befejezetlen termelést – a saját termelés ű készletek között kell kimutatnia. Az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolója elkészítéséhez, a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Kifagyott őszi vetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenönköltségből. Ha 2012 tavaszán új növényt vetnek, akkor azt ugyanúgyműtrágyázni kell majd. A mezei leltár saját termelésű készlet, így a sajáttermelésű készlet selejtezési szabályait kell alkalmazni. Ha akáposztarepce-vetést 2011-ben kiszántották,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Befejezetlen termelés év végi értékelése

Kérdés: A befejezetlen termelés állományának 2007. 12. 31-i értékelése során lehet-e alkalmazni többféle módszert az egyes termékek önköltségi árának meghatározására egyszerűsített éves beszámoló készítése esetén? Például úgy, hogy a befejezetlen termelés leltárában szereplő többtucatnyi termék egy részénél az Szt. 62. §-a alapján norma szerint, másik részénél pedig az Szt. 98. §-a szerinti módon határozzák meg az egyes termékfajták önköltségét.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 66. §-a (1) bekezdésének előírása szerint amérlegben a saját termelésű készleteket a 62. § (2) és (3) bekezdése szerintibekerülési (előállítási) értéken, illetve az 56. § szerint elszámoltértékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...[Szt.101. §-ának (5) bekezdése.]Tartaléknak minősülnek az egyszerűsített mérlegeszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő általánosforgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűenigényelt, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2