Tárgyi nyeremény közhasznú alapítványnál

Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...tárgynyereményeket ténylegesen átveszi a felajánló cégektől, akkor azokat a térítés nélküli átvétel szabályai szerint kell a készletek között állományba vennie a rendkívüli bevételekkel szemben (T 21-22 – K 9891), az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 72., 77. §-aiból) az következik, hogy számlázni (árbevételként elszámolni) csak a vásárolt és a saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékét lehet (ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Egyéni vállalkozó adózása a belépéskor (eva)

Kérdés: Milyen elszámolásokat von maga után az egyéni vállalkozó "átállása" az evára?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó az Szja-tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésére vonatkozó szabályai szerint megállapítja a készleteit és a pénztartalékait.A készlet megállapítása az Szja-tv. 10. számú mellékletének II. fejezetében foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a következők szerint kell elszámolni: saját előállítású eszközök aktivált értékeként, mint saját szolgáltatást a vásárolt készletek között állományba venni: T 271 – K 582; majd a vásárolt készletek között állományba vett szolgáltatást személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kapott támogatást, juttatást is; a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele; a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Tárgynyeremény-sorsolás eszközeinek könyvelése

Kérdés: Vásárlóink között tárgynyeremény-sorsolást rendezünk. A kisorsolandó tárgyat már megvásároltuk és készletre vettük. Hogyan kell könyvelni az átadást, és milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...tárgynyeremény-sorsolás keretében átadásra kerülő eszközöket a beszerzéskor készletre kell venni, és mindaddig készleten kell tartani, amíg a sorsolás meg nem történt, amíg a tárgynyereményt a nyertesnek át nem adták. (Könyvelése: T 261, 466 – K 454...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Iskolák és fenntartóik közötti eszközátadás

Kérdés: A fenntartó szervezet költségvetési juttatásból gazdálkodik, nem tartozik az áfakörbe. A felügyelete alá tartozó iskolák önálló adószámmal rendelkeznek, önállóan tesznek eleget bevallási és befizetési kötelezettségüknek, bár költségvetésüket a fenntartó szervezet hagyja jóvá. Az iskolák eszközbeszerzésre irányuló pályázatainál a pályáztató csak a fenntartó részére kiállított számlákat fogadja el. Az eszközök azonban az iskolákhoz kerülnek. Hogyan kell ez esetben könyvelni? Van-e ennek áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...nem beruházásként kell elszámolnia (hiszen azok nem a fenntartó szervezet tevékenységét fogják tartósan szolgálni), hanem a vásárolt készletek között. Amikor az eszközöket a fenntartó szervezet átadja az iskoláknak, akkor az átadott eszközök vásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
1
3
4