Rendezvények belépőjegyeinek értékesítése

Kérdés: A társaság különféle rendezvényeken való részvételre jogosító belépőjegyek vételével és eladásával foglalkozik. Az értékesítés a társaság által működtetett internetes felületen és jegypénztárakon keresztül történik. A vásárlók elfogadják az ÁSZF felvételeit. A belépőjegyek hátoldalán feltüntetjük, hogy a belépőjegy polgári jogi szerződés a vásárló és a rendezvényszervező között. Megállapodás alapján időben előbb történik meg az értékesítés a vásárlók felé, és csak ezen eladások után, a ténylegesen eladott belépőjegyek értéke alapján számol el a társaság a rendezvényszervezőkkel. A társaság saját nevében a rendezvényszervezők javára értékesíti a jegyeket. Ebben az esetben az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában tovább értékesített belépőjegy által megtestesített szolgáltatás bekerülési értéke levonható-e közvetített szolgáltatásként, függetlenül attól, hogy a jegyek értékesítéséről kiállított számlán a teljesítés dátuma korábbi, mint a rendezvényszervezők számláin feltüntetett időpont? Az ÁSZF-feltételek megléte elegendő-e a közvetített szolgáltatásként történő elszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] ...T 384 – K 91-92, illetve T 311 – K 91-92 (jóváíró bankbizonylat, illetve számla alapján), és természetesen könyvelni kell a készletcsökkenést is: T 815 – K 271.A kérdés szerint a belépőjegyek eladásakor a társaság a számlát a saját nevében állítja ki,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Gimnáziumi diákönkormányzat bevétele

Kérdés: Gimnáziumi diákönkormányzat milyen sajátos bevétellel rendelkezhet (például rendezvényen kínált sütemény értékesítéséből származhat-e bevétele), milyen nyilvántartás vezetésére kötelezett, milyen jogszabály vonatkozik a gazdálkodására?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés nélküli süteményátvételt (T 261 – K 9647), majd annak az értékesítését (a kapott térítési díjat és a készlet megszüntetését): T 381 – K 91-92, 467 és T 814 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Igazolás nélküli teljesítés készletértéke

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató kft. jelentős kivitelezési munkákban vesz részt, mint alvállalkozó. Az utolsó részteljesítésről a számlát nem tudta kiállítani, mert a megrendelő a teljesítésigazolást nem adta ki. Emiatt a ki nem számlázott teljesítés közvetlen önköltsége a kft. könyveiben a készletek között szerepel, a mérlegfőösszeg 15%-ában. Az elismert teljesítések sem realizálódtak teljes összegükben, amelyre 100%-ban a kft. értékvesztést számolt el. A kft. bírósági eljárást nem kezdeményezett, mivel a megrendelő és a fővállalkozó között ugyanebben a témában peres eljárás van folyamatban. A kft. sem fogadott be alvállalkozói teljesítményeket, így azokat a könyveiben nem mutatja ki. A kft. szerint a teljesítés megfelelő volt! Több év után kimutatható-e készletként az el nem ismert teljesítés közvetlen önköltsége? Elszámolható-e értékvesztés? Leltárként elfogadható-e a három éve számba vett közvetlen költségek értéke?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet számlázni, és így az el nem ismert teljesítésközvetlen önköltségét sem lehet az eredményt terhelő tételként kimutatni, azazkészleten kell tartani. Ez azonban olyan készlet, ami nincs a raktárban. Ebbőlkövetkezően a leltárban mint idegen helyen tárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.