Szigorú számadás alá tartozó bizonylatok

Kérdés: Egy kereskedelmi tevékenységet folytató kft., amely nem vezet mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, a kötelező leltározást december 31-i időpontra készíti el. A leltárt szigorú számadás alá kell vonni? Ugyanennek a cégnek a tulajdonában áll egy tehergépjármű. Az útnyilvántartást szigorú számadás alá kell vonni?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatot állítanak ki, mint a leltár vagy az útnyilvántartás, akkor nem indokolt a szigorú számadási kötelezettség.A december 31-i készletekről készült leltárnak tételesen kell tartalmaznia a fellelt, még fel nem használt, még nem értékesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszából: […] ...azért is indokolt, mert a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet) is előírja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatással kapcsolatosan – előírt követelmények, akkor– a harmadik személy által számlázott szolgáltatás ellenértékét készletre kell venni: T 271, 466 – K 454,– a megrendelő, a vevő részére kiállított, a közvetített szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Pénztárforgalom áfakulcsonként

Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a gazdaságieseményeket a könyvviteli nyilvántartásokban akkor kell rögzíteni, amikor azokmegtörténtek. A pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket pedigkészpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg. Kereskedelmi egységeknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.