Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat

Kérdés: A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszából: […] ...azért is indokolt, mert a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (Pénztárgéprendelet) is előírja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Készpénzkezelés, ha nincs pénztáros

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...ezek egyenlegét, a pénztárban lévő címletenkénti pénzállományt, az előző időszaki pénzállomány figyelembevételével a záró pénzkészletet, amelyet össze kell hasonlítani a tényleges pénzkészlettel, az esetleges eltérést tisztázni kell. (Elvileg nem lehet eltérés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni, nyilvántartani, adózás szempontjából az eredményre gyakorolt hatását kimutatni a pénztárgép használatára köteles társaságnak a közvetített szolgáltatásnyújtás értékesítését?
Részlet a válaszából: […] ...vagy hitelkártyával) egyenlítik ki.A szolgáltatásnyújtást ténylegesen végző társaság által számlázott összeget a kérdező cégnél készletre kell venni (T 271, 466 – K 454), a megrendelővel (a harmadik személlyel) kötött szerződésnek (amely a közvetítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Közvetített szolgáltatás pénztárgép esetén

Kérdés: Társaságunk bolti kiskereskedelemben (barkácsbolt) online pénztárgép használatára kötelezett. Új tevékenységi körként lapszabászati tevékenységet harmadik személy végez, szerződés szerint. Mi a helyes számviteli elszámolás, helyes bizonylatolás, ha a vevő nem kér számlát, a közvetítés ténye a kibocsátott számlából nem derül ki, a szolgáltatás ellenértékét csak a pénztárgépbe ütjük be?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatással kapcsolatosan – előírt követelmények, akkor– a harmadik személy által számlázott szolgáltatás ellenértékét készletre kell venni: T 271, 466 – K 454,– a megrendelő, a vevő részére kiállított, a közvetített szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Pénztárforgalom áfakulcsonként

Kérdés: A kereskedelmi egységek pénztárhelyenként naponta zárnak, a pénztárgépből kinyomtatják a pénztárhely összesített adatait, nyitó és záró pénzkészletet, ami a pénztáros elszámoltatását biztosítja, valamint a napi bevétel áfakulcsonkénti kimutatásának dokumentuma. A naponta lekért ellenőrző szalagok végösszegeit áfakulcsok szerinti bontásban naponta kell-e rögzíteni a számvitelben? A kérdés azért merült fel, mert a társaságok eltérő gyakorlatot követnek. Szükséges-e a napi összesítő tételes rögzítése? Ugyanis a napi adatokkal megegyező tartalommal lekérhető a pénztárhelyenkénti havi összesítő, amelyet a napi tételes rögzítés ellenőrzésére használnak. A 2-3 pénztárhellyel működő kereskedelmi egységeknél általában nincs közvetlen kapcsolat a pénztárhelyek és a főkönyvi könyvelés között, ezért különböző gyűjtéseket alkalmaznak.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a gazdaságieseményeket a könyvviteli nyilvántartásokban akkor kell rögzíteni, amikor azokmegtörténtek. A pénzeszközöket érintő gazdasági eseményeket pedigkészpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg. Kereskedelmi egységeknél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Házipénztár-nyilvántartás

Kérdés: A kft. házipénztárát egy személyben az ügyvezető kezeli. Hó végén egy kiadási és egy bevételi bizonylatot tölt ki, amelyhez mellékeli a számlákat. Erről – gyűjtő alapján – kerülnek egy összegben, hó végi dátummal könyvelésre az adatok. Ebből következően, egy záró állomány van a hó végén. A házipénztár-szabályzatot így alakították ki. 2006. év végén 10 százalékos osztalékadóval osztalékot venne igénybe a kft. Elfogadható a hó végi záró állomány? A bizonylatok száma havonta 20 és 30 között van. Az átlagos havi kiadás 1-1,5 millió forint.
Részlet a válaszából: […] ...ezek egyenlegét, a pénztárban lévő címletenkénti pénzállományt,az előző időszaki pénzállomány figyelembevételével a záró pénzkészletet,amelyet össze kell hasonlítani a tényleges pénzkészlettel, az esetlegeseltérést tisztázni kell. (Elvileg nem lehet eltérés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállalóknak, tagoknakelszámolásra kiadott készpénz nincs a házipénztárban, annak összege nem számítbele a házipénztár pénzkészletébe. Felmerülhet akérdés, milyen jogcímen adható ki elszámolásra készpénz? Nyilvánvalóan olyankifizetésekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Pénzkezelési szabályzat kis cégeknél

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető "kis cégek", bt.-k, kft.-k, szövetkezetek pénzkezelésével van gondunk. Nincs, aki végrehajtsa és ellenőrizze. Ezeknél a cégek vezetői kezelik a pénzt. A cégvezető tölti ki a bevételi pénztárbizonylatot, a pénztári jelentést. Lehetséges ez? Hogyan kell ezt a pénzkezelési szabályzatban előírni, hogy ne sértsenek jogszabályt?
Részlet a válaszából: […] ...az előző időszakipénzállomány figyelembevételével a számszaki egyenleget, a pénztárinyilvántartás szerinti záró pénzkészletet össze kell hasonlítani a ténylegesenmeglévő pénzkészlettel, és az esetleges eltérést vizsgálni kell....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.