23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Értékcsökkenési leírás az eredménylevezetésben
Kérdés:
Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?
2. cikk / 23 Villámárvíz következménye
Kérdés: Termékgyártó gazdasági társaság gyártóüzemét és annak tároló-, kiszolgálólétesítményét ért villámárvíz – vis maior – következtében a gyár teljes leállítására kényszerült a cég. Az üzemszünet előreláthatóan több hónapig fog tartani. Ez alatt az idő alatt a teljes gyárterület, épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések kárfelmérése, fertőtlenítése, lehetőség szerinti javítások, pótlások, cserék fognak megtörténni. Mindaz, ami a gyártóüzem újra működésbe hozásához szükséges lesz. Ezen helyzet számviteli kezelésével kapcsolatban kérdéseink: Helyesen járunk-e el, ha a katasztrófaesemény bekövetkeztétől (hóközi időpont) az akkor a könyvekben meglévő eszközeinkre a majdani újraindulásig nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést? Mennyiben vonatkozhat ez az üzemszüneti periódus alatt a javítási munkákhoz beszerzett tárgyi eszközökre, az IT-rendszer újraindításához szükséges hardverekre? Kérem, foglalják össze a vis maior helyzet egyéb számviteli tudnivalóit is!
3. cikk / 23 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
4. cikk / 23 Helyreállítási költségek tűzkár esetén
Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
5. cikk / 23 Terven felüli értékcsökkenés az eredménykimutatásban
Kérdés: Az eredménykimutatásban az egyéb ráfordításokból értékvesztésként kimutatott sornak tartalmaznia kell-e a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenéseként kivezetett selejtezésének értékét?
6. cikk / 23 Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés
Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha – évek óta – a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
7. cikk / 23 Átalakulás vagyonátértékeléssel
Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
8. cikk / 23 Termelőüzem leállítása esetén az amortizáció
Kérdés: A társaság az egyik üzemében – előre nem látható időre – beszünteti a termelést. Az üzemben lévő vegyipari berendezéseket máshol nem tudjuk használni. Ez esetben mi történjen ezekkel a tárgyi eszközökkel, szüneteltetni kell-e az amortizáció elszámolását? Mi a teendő, ha mégis újra használni fogják azokat?
9. cikk / 23 Tárgyi eszközök selejtezése
Kérdés: Társaságunk hőközpontot és vezetéket, valamint vezetékszakaszt selejtez, amelyek helyett új hőközpontot és vezetéket létesít, illetve részlegesen selejtezett vezetéken felújítást végez vezetékszakaszok cseréjével. A régi hőközpontot, a teljes vezetékhosszat, illetve részleges selejtezés esetén a vezetékszakaszokat selejtezzük és kivitelezővel elbontatjuk. A bontások során visszanyert anyagokat hulladékként értékesítik. Helyes-e, ha a selejtezett eszközök, vezetékszakaszok nettó értékét értékvesztésként, terven felüli értékcsökkenésként egyéb ráfordításként számoljuk el, amelyet a készletre vett hulladék értéke csökkent? Az újonnan épített hőközpont, vezetékszakasz és vezeték bekerülési/aktivált értékében nem vesszük figyelembe a selejtezett eszközök bontási költségeit, azt egyéb ráfordításként számoljuk el.
10. cikk / 23 Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
