11 talált cikk a befejezetlen termelés , teljesítés , késztermék kifejezésre

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?

Kérdés: Társaságunk saját telekre ikerházas lakóingatlanokat épít, amelyeket magánszemélyek részére fog értékesíteni. A kivitelezés várhatóan 2 évig tart, amelyhez alvállalkozót is igénybe veszünk. Az építkezés során alkalmazott számviteli nyilvántartás az alábbi: A telket az áruk között tartjuk nyilván. A felhasznált anyagokat és alvállalkozókat a felmerüléskor költségként számoljuk el, a mérlegfordulónapon a saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben befejezetlen termelésként állományba vesszük (T 23 – K 581). Amikor a lakás elkészül, átvezetjük a késztermékek közé (T 25 – K 23). A lakások értékesítésekor a telekrész kivitelezését elábéra könyveljük (T 814 – K 26), a lakás önköltségének a kivezetését (T 581 – K 25) számoljuk el a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben. Helyes-e a fentiek szerinti könyvelési elszámolás, illetve az első és a második évben mely tételekkel csökkentheti társaságunk az iparűzési adó alapját? Az anyagköltség és az alvállalkozói költség figyelembe vehető a felmerülés évében iparűzési adót csökkentő tételként?

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége szerint mezőgazdasági gépek és alkatrészek gyártásával foglalkozik. Kisebb részben saját fejlesztésű, saját gyártású talajművelő gépek szerepelnek a profilban, nagyobb részben viszont közösségi megrendelőink gyártmányrajzai alapján bérmunka jellegű gyártást végzünk (anyagvásárlással, saját munkaerő, illetve rendelkezésre álló géppark segítségével) mezőgazdasági gépek, gépalkatrészek tekintetében. Ez utóbbi típusú gyártást mindig megrendelés alapján végezzük, a számlázás csak a tényleges teljesítést követően, a gyártmányok kiszállításakor történik meg. Éveken átívelő megrendelések jellemzően nincsenek, csak abban az esetben, ha a gyártmány darabszámára tekintettel a gyártási folyamat elhúzódik, de az is inkább az év vége, a következő év eleje időszakának érintettsége miatt, a gyártási folyamat jellemzően 6-16 hét időtartamot ölel fel. A 2019. évi LXXIII. törvény módosító rendelkezései alapján a számviteli törvény is változott, bevezetve a "szerződés elszámolási egysége" fogalmat. A módosítás nem új, hiszen annak alkalmazására már a 2019-es évre vonatkozóan is lehetőség nyílt a vállalkozások számára, azonban meglátásunk, illetve tavalyi/idei szakmai értelmezések alapján nem tekintettük magunkat érintettnek a témában. Döntésünket arra alapoztuk, hogy
-a jogszabály indokolásában külön szerepelt, hogy az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák bekerülési értékére vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezik, tehát jellemzően építőipart érintő módosításról van szó;
-az irányadó szakmai magyarázatok példaként minden esetben építőipari témájú eseteket hoztak fel, mint több évet érintő, jelenleg többféle módon értelmezett elszámolású ügyleteket;
-a projektek elszámolása a jogszabály módosításáig is megtörtént, bár a gyakorlati alkalmazásban többféle megoldás is szerepel;
-az összemérés elvét hangsúlyozandó az árbevétel változatlansága mellett a projekt várható nyereségét tükröző költségelhatárolást vagy céltartalékképzést választottak, vagy
-az árbevétel tényleges teljesítménynek megfelelő – jelen törvénymódosítás tartalmához közel álló – elhatárolását részesítették előnyben.
Mivel cégünk eddig sem alkalmazta a projektelszámolás módszereit, hiszen a klasszikus termelési folyamatot alátámasztó önköltségszámítás szerinti módszertan szerint jártunk el, értelmezésünk szerint a 2020. évben megkötött szerződések kapcsán most már kötelező jellegű új elszámolási módszertan továbbra sem érint minket. Kérem állásfoglalásukat!

Kérdés: A 2020. január 1-jétől életbe lépő projektelszámolásokkal kapcsolatban két kérdésem van.
1. Egy építőipari vállalkozás generálkivitelezési és építési-szerelési munkáihoz alvállalkozókat vesz igénybe. Ezekkel az alvállalkozókkal sok esetben nem éven belül számol el a munka összetettsége miatt, hanem sokszor éven túl. A szerződésben nem állapodnak meg részszámlázásban, ezért teljesítésigazolás és számla a munka elvégzésével készül el. Helyesen járunk-e el, ha az összemérés elvére és a jogszabályváltozás céljára tekintettel a projekt teljesítési fokának arányában számoljuk el az adott évre vonatkozó, nem számlázott, teljesítésigazolással nem rendelkező alvállalkozói teljesítéseket az igénybe vett szolgáltatások között?
2. A számviteli törvény biztosít-e lehetőséget arra, hogy egy vállalkozás számviteli politikájában az egyedi termék teljesítési fokának vagy/és a szériatermék készültségi fokának meghatározására többfajta módszert dolgozzon ki?

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?