Térítésmentes termékátadás, szolgáltatásnyújtás könyvelése

Kérdés: A gazdasági társaság (zrt.) áfaadóalany részére nyújt térítés nélkül saját szolgáltatást, vagy átad készterméket. Az Áfa-tv. szerint erről számlát állít ki az átvevő részére, aki a számla értékéből semmit nem térít meg, az áfát sem. A számla kiállításával vevőkövetelés keletkezik. A Számviteli Levelek 454. számában a 8691. kérdéshez kapcsolódóan szíveskedjenek részletezni a szolgáltatás és a termékátadás valamennyi könyvelési lépését. A szolgáltatásnál miért kell átvezetni a közvetített szolgáltatások számlán, mi történik a meg nem térített vevőköveteléssel?
Részlet a válaszából: […] A könyvelési tételek előtt az utolsó kérdésre a válaszok:Az Szt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint: "Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját vállalkozásban végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények...,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Több társaság által végzett termék-előállítás

Kérdés: A termékek előállításához szükséges anyagokat az "A" társaság szerzi be, az anyagokat a késztermék szintjéig a "B" és a "C" társaság dolgozza fel saját telephelyén bérmunka keretében, majd visszaszállítják az "A" társasághoz. Az adott esetben beszélhetünk-e saját előállítású termékről, és ha igen, akkor hol, melyik társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az "A" társaság a megvásárolt anyagot vásárolt készletként készletre veszi, majd feldolgozásra átadja bérmunkára (a 21-22. számlacsoporton belül, vagy az analitikában elkülöníti mint feldolgozásra átadott anyagot).A "B" és "C" társaság elvégzi a bérmunkaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Alkatrészek felújítása

Kérdés: Hogyan kell könyvelni (kontírozással) azt az esetet, amikor pl. az emelőkosárban lévő alkatrész, lemez stb. cseréje megtörténik, és a kicserélt alkatrészt a cég kicsit felújítja, javít rajta, készletre veszi, vagy eladja, esetleg egy másik gépbe felhasználja? A kinyert anyag vagy áru esetleg használt lesz az eladáskor, emiatt a használt ingóságokra vonatkozó áfát is néznünk kell?
Részlet a válaszából: […] ...a felújított alkatrészt közvetlen önköltségen (az előbbiekben felsorolt tételek összevont értékén) saját termelésű készletként, késztermékként készletre kell venni (T 251 – K 581);– ha a készletre vett, felújított alkatrészt ismételten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet a válaszából: […] ...műtrágyát pedig (az anyagköltség és az igénybe vett szolgáltatások költségei együttes összegében) – mint saját előállítású – késztermékként veszik állományba (azt nem lehet áruként kimutatni, azt nem vásárolták!). Ez esetben a műtrágya értékesítésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Működési célú támogatás nem csak költségekre

Kérdés: A közhasznú nonprofit gazdasági társaság a fenntartótól működési célú támogatásban részesült. Ebből a támogatásból tárgyi eszközök beszerzésére is sor került, továbbá saját termelésű készletet is előállítanak. Az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése alapján el kell-e év végén határolni a kapott működési célú támogatásból tárgyi eszköz beszerzése esetén a még le nem írt nettó értéknek megfelelő összeget, továbbá az év végi készletekből a támogatásból megvalósított készlet értékét? Véleményem szerint az elhatárolást alkalmazni kell.
Részlet a válaszából: […] ...(T 4832 – K 9646);– a saját termelésű készletként előállított, támogatásból finanszírozott befejezetlen termelés, félkész és késztermék közvetlen önköltségének megfelelő összeget a készletre vételkor át kell vezetni: T 96451 – K 96452, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Vetőmag ellenében új termék felvásárlása

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés elbírálásához kapcsolódóan először isaz Áfa-tv. és az Szt. termékértékesítésre vonatkozó szabályaira kell kitérni.Az Áfa-tv. 9. §-a (1) bekezdésének elő­írása, mely szerint termék értékesítése:birtokba vehető dolog átengedése, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 22.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: A saját boltban kizárólag saját előállítású terméket árusítanak. Hogyan, milyen értéken kell azt kimutatni? És mi a teendő, ha az 2000. december 31-én már az árukészletben szerepelt?
Részlet a válaszából: […] ...saját termelésű készleteket a saját boltban is saját termelésű készletként (általában késztermékként) kell kimutatni. Ez érdemi változás 2000-hez képest, ezért részletesebb indokolást igényel.A 2000. december 31-ig hatályos régi Szt. 2. számú mellékletének 5....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.