Külföldi szervezet adókötelezettsége

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
Részlet a válaszából: […] ...megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetésérőlszóló 12/1988. (III. 10.) MT rendelet tartalmazza. Ebből következően, ha akölcsönt svájci vagy spanyol illetőségű nem magánszemély nyújtotta a magyarilletőségű cégnek (adózónak), akkor a fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Rövid lejáratú kölcsön árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...azt lejártrövid lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. A rövid lejáratúkötelezettségből csak akkor lesz hosszú lejáratú, ha a kölcsönszerződéstmódosítják, és a módosítással a lejárat időtartamát 12 hónapnál hosszabbidőtartamban határozzák meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes jövedelemtípusok, a harmadikban pedig a kettős adóztatás kiküszöbölésére szolgáló módszer, az egyeztető eljárás és a kölcsönös tájékoztatás kötelezettsége található. A kettős adóztatás elkerülésére megkötött egyezményeink is ezt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.