Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...úgy teljesíti, hogy a harmadik személy (az átvállaló) a teljesítéshez szükséges pénzeszközöket a kötelezettnek átadja (ténylegesen kölcsönt nyújt kamattal vagy kamat nélkül), a kötelezettnek a harmadik személlyel (az átvállalóval) szemben lesz tartozása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Tartozásátvállalás

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazzák. A tartozásátvállalás lényege: a kötelezett (az, aki tartozik) és a jogosult (a szállító, a szolgáltató, a hitelt, a kölcsönt nyújtó, az adóhatóság stb.) megállapodik egy harmadik személlyel (az átvállalóval) abban, hogy az a kötelezettnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...1. pont szerinti esetben:A napidíjelőleg, a dologi kiadások fedezetére adott előleg forintban valójában nem előleg, hanem rövid lejáratú kölcsön (T 3641 – K 384), amelyet indokolt kölcsönszerződéssel alátámasztani. Ez esetben a kiküldött bankkártyájáról történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Végtörlesztéshez támogatás

Kérdés: A végtörlesztésre adott munkáltatói támogatást hogyan kell a társaságnál elszámolni? Van-e bármilyen adó-, járulék- vagy adóalap-módosítási kötelezettsége a társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...CLVI. törvény a kérdéshez kapcsolódóan kéthelyen egészítette ki az Szja-tv.-t:– az egyik a végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtottkölcsön,– a másik (a lakáshoz kapcsolódóan adómentes) a végtörlesztéshezadott vissza nem térítendő támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Követelés elengedésének illetéke

Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
Részlet a válaszából: […] ...így csak feltételezni tudjuk, hogy az "X" kft.és a "Z" kft. nincs kapcsolt vállalkozási jogviszonyban. Feltételezzük továbbá,hogy a tagi kölcsön átminősítése hitellé a kölcsönszerződésnek a Ptk. szerintimódosításával történt.Az illetéktörvény (Itv.) 11. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...a "B" cég által nyújtott szolgáltatásokata "B" cég nem számlázza "A" cég felé. Ilyen szolgáltatás az "A" cégnek adottpénzeszközkölcsön, a beszerzéshez, az értékesítéshez szükséges információkadása, amelyeket az "A" cég a tevékenysége érdekében igénybe vesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.