8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Magánszemély elengedett kölcsöne
Kérdés: Adott egy dolgozó, akinek a munkaviszonyát közös megegyezéssel 09. 30-án meg akarják szüntetni. A dolgozónak van munkabérelőlege is és munkáltatói kölcsöne is. A munkabérelőleg hátralévő törlesztését egy összegben levonjuk most a béréből, ez nem kérdés. Viszont van még 990.000 Ft munkáltatói kölcsöne, amire 277.657 Ft a kamat. A kölcsönszerződésben az szerepel, hogy a kamatot az utolsó tőketörlesztés után kezdi fizetni. A munkáltató lemondana a kölcsönről és a kamatról is, ha a dolgozó aláírja a közös megegyezést. Jól gondolom, hogy az elengedett kölcsön a magánszemélynél a felek közötti jogviszony alapján lesz adóköteles – pl. ha munkaviszonyban áll a céggel, akkor munkabérként –, mely után az adókat és járulékot a kifizetőnek kell megállapítani, levonni, bevallani, befizetni? Illeték nem merül fel jelen esetben, de a NAV-hoz – ha meghaladja a 150 ezer forintot – be kell jelenteni. Az elengedett kamat miatt a kamatkedvezményből származó jövedelem után a magánszemélynek nincs adókötelezettsége, viszont a kifizetőnek a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék szja-t és 15,5 százalék szochót kell fizetnie. Vagy mivel a kamatot is előírják a könyvelésben, az is a munkabér szerint adózik? Ha a kölcsönt a munkaviszony megszűnése után engedik el mondjuk fél évvel, akkor miként adózna? Akkor csak illeték lenne?
2. cikk / 8 Osztalék utáni szociális hozzájárulási adó
Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére a 2018. évi beszámoló elfogadásakor 2019 májusában osztalékot állapított meg. Az osztalék után ki a szociális hozzájárulási adó kötelezettje? A jövedelmet szerző természetes személy? Ez esetben a kifizető társaságnak van szociálishozzájárulásiadó- (előleg-) levonási kötelezettsége az osztalék kifizetésekor? Mikor keletkezik az osztalékkifizetés utáni adófizetési kötelezettség? Az 1908. bevallásban kell bevallani? Hol? A szociális hozzájárulási adó végső összegét a magánszemély a 2019. évi szja-bevallásban állapítja meg? A felső határ megállapításakor a magánszemély bérjövedelme mellett figyelembe vehető-e a bérbeadásból származó jövedelme? Év közbeni osztalékfizetés mellett elfogadható-e a magánszemély nyilatkozata a várható éves jövedelméről?
3. cikk / 8 Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja
Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
4. cikk / 8 Magánszemély kamatjövedelme
Kérdés: Kft.-nek a tagságától független magánszemély adott kölcsönt, mely után "kamatot" fizetünk. A kérdésem, hogy ez a jövedelem a magánszemély összevonandó jövedelmei alá tartozik-e, és a kifizetéskor adóelőleget kell vonnom tőle? A kifizetéssel kapcsolatosan a kft.-t százalékos eho-kötelezettség (11%) terheli-e? Ez az eljárás a 2006. szeptember 1-jét megelőző időszakban is így volt-e?
5. cikk / 8 Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)
Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
6. cikk / 8 Elszámolási kötelezettség az elszámolásra kiadott pénzeszközökkel
Kérdés: A kft. alkalmazottai (akik a kft. tulajdonosai is) rendszeresen vesznek fel a cég pénztárából 1-5 millió Ft-os összegeket elszámolásra. Bizonyos idő múlva ezt ugyan visszavételezik, de az alkalmazottak a felvett öszszegnél kisebb összegű vásárlásokat produkálnak. Így az elszámolásra kiadott összeg folyamatosan nő. Az elszámolásra kiadott összegek nagyságát a cég nem szabályozta. Jó ez így? Vagy a leírt gyakorlat a tulajdonosoknak adott kölcsönt leplez? Vagy netán a házipénztár hiányát akarják ezzel eltüntetni?
7. cikk / 8 Osztalékelőlegből osztalék és annak adója
Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
8. cikk / 8 Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja
Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
