Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha a vagyona a tartozásait nem fedezi (ezekről ugyan a kérdésben nincs szó, de a tulajdonosi kölcsön léte arra utal, hogy csak a kölcsön igénybevételével tudja fizetési kötelezettségeit teljesíteni, a tulajdonosi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul. A tulajdonosnak tagi (tulajdonosi) kölcsön nyújtásából adódóan van követelése a kft.-vel szemben. Feltételezhetően ezt a követelést a kft. elismeri, és ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...feltétele a törzstőke felemelése. Ez azonban felvet – mint a kérdés is utal rá – egyéb problémákat is. Jelentős volumenű tagi kölcsön mellett általános gyakorlat – sajnos -, hogy az eredménytartalék negatív előjelű, azaz veszteséges gazdálkodás miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Társaságból kilépő tag vállalkozásból kivont jövedelme

Kérdés: 2007 áprilisában az egyik tag kilépett a 2 fős betéti társaságból, ahol 50-50 százalék volt a tulajdoni hányad, a jegyzett tőke 12 E Ft, az eredménytartalék 4000 E Ft, így a saját tőke 4012 E Ft. A társaságból kilépő tag megkapta a bt. tulajdonában lévő 15 millió Ft forgalmi értékű ingatlant. A kilépő tagnak 18 millió Ft összegű tagikölcsön-követelése volt a kilépéskor. Milyen összeg után kell – vagyoni kivét címén – 25 százalék szja-t és a felső korlát figyelembevételével 14 százalék ehót fizetni? Lehet-e az ingatlankivétet a tagnak járó 2000 E Ft vagyonnövekményen felül úgy tekinteni, hogy a tag 13 millió Ft összegben lemond a tagi követelésről? Ha a kilépő tag az elszámolás során a meglévő vagyon rá eső részénél nagyobb értéket kap, akkor azt le kell-e adóznia abban az esetben is, ha a többletként kapott vagyont megtéríti a társaságnak? És mi lesz ez esetben az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...T 4792 – K 311(1220 E Ft), de beszámítható a követelés összegébe – az erről szóló különmegállapodásnak megfelelően – a tagi kölcsön miatti kötelezettség is (15 000 EFt + 3000 E Ft – 1220 E Ft) 16 780 E Ft összegben: T 4499 – K 311. A leírtakból következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.