Pótlólag befizetett összegek nyilvántartása, felhasználása

Kérdés: A kft. használt ingóságok értékesítésével foglalkozik. Időközönként bizományosi szerződést is köt magánszemélyekkel, ahol is a harmadik fél felé kívánnak közvetíteni ingóságokat. A kft. tagjai korábban befizettek összegeket, ezt a lekötött tartalékok között tartjuk nyilván, a társasági szerződés lehetőséget adott rá. 1. Amikor a termék értékesítésre kerül, akkor a befolyó ellenértéket a pótbefizetés csökkentéseként könyvelhetjük-e, van-e erre lehetőség? 2. Amikor a cég továbbértékesítési céllal vásárol használt ingóságokat, ezen készleten lévő ingóságunkból tudunk-e pótbefizetést csökkenteni, pótbefizetést visszafizetni a tagoknak?
Részlet a válaszából: […] ...befizetett összegeket nem lehetett a lekötött tartalékba helyezni, azt a tagokkal szembeni kötelezettségként (a tagok által nyújtott kölcsönként) kellett volna kimutatnia. Ez esetben viszont önellenőrzés keretében visszamenőlegesen a kezdetekig módosítani kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozása többféle módon értelmezhető. Érthető úgy, hogy csak pénzt kap az "A" társaság a másik társaságtól, fejlesztési kölcsön címén, amelyet az "A" társaság kötelezettségként, a másik társaság követelésként mutat ki. A választ adó ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Kölcsönadott anyag elszámolása

Kérdés: Két kft. szerződést kíván kötni egymással anyag (készlet) kölcsönadásának tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönkapott anyagot felhasználja a tevékenysége során, terméket állíttat elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben kikötött időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaság részére ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Lehet-e a kölcsönkapott anyagot átvételkor csak a 0. Számlaosztályban nyilvántartani a visszaadásig? Lehet-e ezt kölcsönként kezelni? Számlázni kell-e az átvett készlet értékét az átadó cégnek? Mi a helyzet az áfával?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál az új Ptk. 6:389. §-a (1) bekezdésének elő­írásából indulunk ki. E szerint a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesítő dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...értékelésből adódó – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség összege.A külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön jellemzően nem felel meg az előbbieknek (valószínű nem az importberuházás szállítóját egyenlítették ki azzal), így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.