Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...átértékeléséből adódó különbözetet= a kötelezettségek, valamint a részesedésnek, értékpapírnak vagy tartósan adott kölcsönnek nem minősülő eszközök – a vásárolt követelések kivételével – az egyéb ráfordítások, illetve egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...úgy teljesíti, hogy a harmadik személy (az átvállaló) a teljesítéshez szükséges pénzeszközöket a kötelezettnek átadja (ténylegesen kölcsönt nyújt kamattal vagy kamat nélkül), a kötelezettnek a harmadik személlyel (az átvállalóval) szemben lesz tartozása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamnyereségként vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve– részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztéseként kimutatni.A piaci értéken történő értékelés elszámolása előtt– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...származó bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, akkor a piaci értéke a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...túlmenően -többek között – a devizás tételek év végi átértékelésére is sor kerülhet.A végelszámolás során a tagi kölcsön csak elengedésselszüntethető meg?A végelszámolás alatt is a tagi kölcsönt elsősorban annak avisszafizetésével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapból a támogatás, ha azt– alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,ellenőrzött külföldi társaság juttatta;– az adózó jogszabály vagy nemzetközi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.