Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...származó bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, akkor a piaci értéke a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapból a támogatás, ha azt– alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,ellenőrzött külföldi társaság juttatta;– az adózó jogszabály vagy nemzetközi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...kell megtartani. Ezen előírásokból ki kell emelni, hogy atartozásátvállalás alapvetően a jogosult (a szállító, a hitelt, a kölcsöntnyújtó, az adóhatóság stb.) hozzájárulásával történhet.Annál a társaságnál, amelynek a tartozásait egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásA visszatérítendő támogatás számviteli szempontból nem támogatás, azt nem lehet bevételként elszámolni. Ez valójában kapott kölcsönnek tekintendő, a visszafizetés, a visszatérítés időpontjáig (T 384 – K 441, 4512), függetlenül attól, hogy milyen célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...(kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a kockázati tőkealapot), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.