Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...származó bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön, akkor a piaci értéke a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel;– ha a térítés nélkül átvett eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt nézzük meg az új Ptk.-nak a kérdés szerinti ügyletre vonatkozó előírásait.Az új Ptk. 6:389. §-ának (1) bekezdése alapján a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...adóalapból a támogatás, ha azt– alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet,köztestület, egyház, lakásszövetkezet, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,ellenőrzött külföldi társaság juttatta;– az adózó jogszabály vagy nemzetközi szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...támogatásA visszatérítendő támogatás számviteli szempontból nem támogatás, azt nem lehet bevételként elszámolni. Ez valójában kapott kölcsönnek tekintendő, a visszafizetés, a visszatérítés időpontjáig (T 384 – K 441, 4512), függetlenül attól, hogy milyen célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.