4 talált cikk a kötelezettség , hitel , kölcsön , ajándék , kölcsön elengedése kifejezésre

Kérdés: Két cég között a tagi kölcsön, illetve egyéb kölcsön elengedése illetékmentes? Kapcsolt és nem kapcsolt esetben is? Cég és magánszemély tagi és egyéb kölcsöne elengedése után 18% az illeték, amit a cég jelent be 30 napon belül a NAV-hoz, és fizeti meg a kötelezettséget? A fenti esetekben helyes a törvényi értelmezés?

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?