Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...személytől be lehetne szerezni, amennyiért harmadik személy azt megvalósítaná, de ez az érték nem lehet kevesebb, mint az előállítás költségei együttesen.A civil szervezetnek történő átadás egyik bizonylata maga a támogatási szerződés, a másik bizonylata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Építési-szerelési munkák önköltsége norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a befejezetlen termelés előállítási értéke, közvetlen önköltsége lehet a norma szerinti közvetlen önköltség is. Ez a módszer alkalmazható a befejezetlen építési-szerelési munkák közvetlen önköltségének megállapítására is?
Részlet a válaszából: […] ...építési-szerelési munkáknál – a 90-es éveket megelőzően -széles körben használták a központilag kialakított építőipari költségszámításinormákat (ÉKN), majd a vállalati költségszámítási normákat (VKN). Ha ilyen van,az jól felhasználható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...nem számlázott) anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Befejezetlen építés-szerelés önköltsége

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó részvénytársaság éves beszámolót készít, de önköltség-számítási szabályzatot nem kell készítenie. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...készítő rt. az Szt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a befejezetlen építési, szerelési tevékenység közvetlen önköltsége norma szerinti közvetlen önköltség alapján is meghatározható. Ez esetben a befejezetlen építési, szerelési tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...a saját termelésű készlet, a befejezetlen termelés (természetesen az építési-szerelési munka befejezetlen termelése is) közvetlen önköltsége meghatározható az Szt. 51. §-a szerinti önköltséggel, vagy az utókalkuláció módszerével, illetve a norma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó le nem vonható áfát a szolgáltatás (a reprezentáció, az üzleti ajándék, a természetbeni juttatás értékével együtt kell költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.