Bérleti díj vagy adásvétel?

Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a bérbeadó az általa számlázott bérleti díjatárbevételként, a bérbevevő pedig az igénybe vett szolgáltatások költségeiközött számolja el. (Ha az áfát felszámították, akkor a bérbeadó fizetendőáfát, a bérbevevő előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben igaz a kérdésbenleírt elszámolás "B" cégnél."A" cégnél az ingatlanhoz kapcsolódó használatijog-alapításnakminimális a költsége, amelyet az ingyenes átadáskor rendkívüli ráfordításkéntkell elszámolni.Az ingatlan ingyenes használatba adása történhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] ...nem vehető figyelembe a Tao-tv. 1. számúmellékletének 13. pontja, valamint az ezt beiktató, az adókról, járulékokról ésegyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003.évi XCI. törvény 209. §-ának (7) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik, tehát azt nem lehet időbelileg elhatárolni.A régi Szt. előírásai szerint valójában meg kellett tervezni azon költségek összegét, amelyek a hulladéklerakás befejezését követően várhatóan felmerülnek. E tervezett költségeket azon időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.