Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...során tehát nem lehet eltekinteni a becsült árbevételtől. A társaságiadó-hiányt is 2019. évi tételként könyvelni kell.A készletnek a költségkénti elszámolása nem attól függ, hogy az adóhatóság megállapítása során nő vagy csökken a társasági adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...az elkülönített számlára befizetni, a jogosult hitelező kérésére a felszámoló az elismert követelésről 2000 forint nettó összegű költségtérítés megfizetése ellenében köteles haladéktalanul kiadni a követelés behajthatatlanságára vonatkozó igazolást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Jogos-e az önmagunk felé történő számlázás?

Kérdés: Az ázsiai megbízó magyar ügyféllel szerződött "Agencyagreement" keretein belül. Az ügyfelekkel a kapcsolatot azonban a megbízott tartja, ő rögzít minden információt az ázsiai megbízó rendszerében. A megbízott állítja ki a számlákat, az ügyfelek is a megbízott részére utalnak. A beérkezett összeg 98%-át a megbízott továbbutalja a megbízónak, de tőle nem kap számlát. Jelenleg a teljes árbevétel a megbízottnál csapódik le, annak ellenére, hogy csak közvetít. Egy másik cég úgy pótolta a bevétel és a jutalék közötti részhez a költségeket, hogy saját neve alatt a saját nevére kiállított egy számlát a különbözetről, saját magára számlázott. Van-e arra valami tiltás, hogy az adózó önmaga felé nem számlázhat? Ha nincs, mivel lehet alátámasztani az önmagunk felé történő számlázás jogosságát?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényegét kiragadva, kissé rövidítve idéztük a kérdező megkeresését. Nagyon kevés jogszabályt alkotó vállalkozik arra, hogy a jogszabály témájában mit nem szabad megtenni, mi az, amit jogszabályba kell iktatni, mint tilos cselekményt. A szabályozás jellemzően arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...személytől be lehetne szerezni, amennyiért harmadik személy azt megvalósítaná, de ez az érték nem lehet kevesebb, mint az előállítás költségei együttesen.A civil szervezetnek történő átadás egyik bizonylata maga a támogatási szerződés, a másik bizonylata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Szja-tv.70. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnakminősül, amelynek a kifizető által viselt költségei 1,19-szerese mint adóalapután 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulástkell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...adó hiányát is rendezni kell.A szolgáltatást igénybe vevőnél az áremelés áfa nélküliösszegével nő az igénybe vett szolgáltatások költsége. Emiatt változik azadózás előtti eredmény, csökken a társasági adó, a különadó alapja,csökken(het) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 77. §-a (2) bekezdésének d) és 2003. január 1-jétől f) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni: a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...meg az elidegenítés. Így:A bt. társaságiadó-fizetési kötelezettségének megállapításakor nem a vállalkozás érdekében felmerült költség címen meg kell növelni az adózás előtti eredményt nem magánszemélynek történő értékesítés esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Támogatás: sportegyesület

Kérdés: Társaságunk reklámmegállapodás alapján sportegyesületet támogat. Hogyan kell elszámolni a támogatás összegét, és van-e valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-a (1) bekezdésének d) pontja és a 3. számú melléklet A) fejezetének 4. pontja alapján a kft.-nél abban az esetben nem elismert költség a reklámszolgáltatás igénybevétele miatt felmerült költség, ha egyértelműen megállapítható, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

Közműátadás elszámolása, áfája

Kérdés: Társaságunk kempinget, strandot üzemeltet. Szennyvíz-csatornázási beruházást valósítottunk meg. Üzembe helyezés után a létesítményt törvényi előírás alapján át kellett adnunk. Kérdés a könyvviteli elszámolás, áfalevonás.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások szerint a szennyvízcsatornázás költségeit, ráfordításait – az általános előírásoknak megfelelően – beruházásként kell a beruházónál elszámolni, ezen költségeket, ráfordításokat a szennyvízcsatornázás bekerülési értékeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.