Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...során tehát nem lehet eltekinteni a becsült árbevételtől. A társaságiadó-hiányt is 2019. évi tételként könyvelni kell.A készletnek a költségkénti elszámolása nem attól függ, hogy az adóhatóság megállapítása során nő vagy csökken a társasági adó alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái – több esetben – el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...főkönyvi számlára könyvelni, különösen az eredményt érintő tételeket, az évszám feltüntetésével (pl. 523/2016. Karbantartási költségek) azért, hogy– a jelentős összegű hiba esetén a mérleg és az eredménykimutatás középső oszlopába bekerülő adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell a telephely esetében is értékelni.A vállalkozás eszközei és azok forrásai, kötelezettségei, illetve bevételei és költségei (ráfordításai) a könyvviteli nyilvántartásokban a felmerülés helye szerint (magyar központ, lengyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a vásárlás előtti átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanács­adási (ügyvédi, adókockázati elemző) munkák díjait, költségeit az üzletrész bekerülési értékében nem lehet számításba venni.A leírtak alapján tehát nemcsak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozónál az adóköteles bevétel;– saját célú reklám esetén a közzététellel kapcsolatban közvetlenül felmerült költség (ami nem azonos a közvetlen önköltséggel, mivel nem tartalmazza például a mutató alapján felosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Közüzemi számlák éves elszámolása

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] ...az ezen számlában szereplő összegből a 12 napra jutó hányadot a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell a tárgyévre közüzemi költségként elszámolni. (A passzív időbeli elhatárolást a következő üzleti évben kell megszüntetni!)A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...nem ismeri el kötelezettségének? Ez esetben a szállítói számlák tartozik egyenlegeinek az eredmény terhére történő leírása olyan költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat is -, amelyeket úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogyaz adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, aköltségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének,illetve igénybevételének megállapítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Nem jelentős hiba ellenőrzése

Kérdés: A kéményseprő vállalat 2006-2007-ben téves összegről állította ki a számlát. A hiba feltárása 2008-ban volt. Erről értesítettük a vállalatot, amely a számlákat októberben módosította. Az összeg egyik évben sem jelentős, így számvitelileg beépül a tárgyévi gazdálkodásunkba. Mi a helyes könyvelése a módosító számláknak?
Részlet a válaszából: […] ...– helyesbítő számlakibocsátásával módosította. Mi a hiba a kérdezőnél? Az, hogy 2006-ban is, 2007-ben ismagasabb összegben számolt el költséget, mint amennyit jogszerűen el lehetettvolna számolnia, az áfa elszámolása sem helyes. Azzal, hogy több költségetszámolt el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Számviteli szabályzatok

Kérdés: A kft. új ügyvezető igazgatója most szembesült a cég könyvelési/számviteli hiányosságaival. Például nincs számlarend! Milyen alapvető számviteli és pénzügyi eljárásokat szabályozó szabályzatoknak kell lenni egy kft.-nél? Mi vonatkozik a tárgyieszköz-nyilvántartásokra? Milyen törvényben, hol vannak ezek a kötelező szabályzatok elrendelve?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök és a források leltárkészítési és leltározásiszabályzata,– az eszközök és a források értékelési szabályzata,– az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,– a pénzkezelési szabályzat.Ezen szabályzatok részletes tartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.
1
2