Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet a válaszából: […] ...az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta, hozzájárult, hogy azt a vevő saját költségén a vételár teljes megfizetése előtt felújítsa.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között számolják el.A leírtakból következik, a lízingdíj törlesztőrészének költségkénti elszámolása a lízingbevevőnél ellentétes az Szt. előírásával. A lízingbevevő a lízing időtartama alatt a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és el kell számolnia is azt – ilyen címen – költségként. A lízingelt eszköz után az értékcsökkenési leírás elszámolása: T 571 – K 129, 139, 149.Az opciós vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...vagy gyártóeszközként (ha egy éven belüli) kell állományba venni, majd annak bekerülési értékét – a rajta előállított termékek költségei között kell – elszámolni értékcsökkenési leírásként, illetve anyagköltségként. Mivel a devizában kapott előleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
2