Adóalap külföldi telephely esetén

Kérdés: Egy magyar társaság 2018-ban Németországban fióktelepet nyitott, német adószámmal rendelkezik. A magyar könyvelésben a német fióktelep gazdasági eseményei elkülönítetten szerepelnek. Kérem, szíveskedjenek bemutatni, hogy pontosan hogyan kell számítani a magyar társasági adót (a magyar adókedvezmények igénybevételének esetleges korlátját a német adó miatt), hogyan kell kimutatni az 1929-es társaságiadó-bevallásban (5. sor/12 sor?), illetve hogyan kell könyvelni az alábbi adatok figyelembevétele mellett. Az összesen adatok a magyar és a német adatokat mutatják, a második oszlop csak a német adatokat.
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódnak – a levezetés a következő:Megnevezés Adóalap a telephely Telephelynekjövedelmével betudhatójövedelemBevétel 1200 500Költség 700 350Adózás előtti eredmény 500 150Adózás előtti eredmény módosítása -200* 0Adóalap 300 150Telephely-jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Épületen belül iroda és lakás

Kérdés: A vállalkozó székhelyet épít a tulajdonában lévő építési telken. A kétszintes épületben irodák és kiszolgálóhelyiségek, továbbá egy lakás lesz. A hasznos alapterület összesen: 336,12 m2 (ebből a lakás: 48,42 m2). A lakás a vidéki lakhelyű munkavállalók elszállásolására szolgál. Az ingatlan-nyilvántartásba "Iroda és lakóépület" kerül bejegyzésre. A telekingatlanon végzett bozótirtás, tereprendezés, törmelék, sitt elszállítása a telek értékét növeli? A beruházás számláinak áfatartalma teljes egészében levonható? Vagy a lakás miatt arányosítani kell? A beruházással kapcsolatosan a vállalkozás milyen adóalap-csökkentésre, illetve adókedvezmény igénybevételére jogosult? A cégnek két belföldi magánszemély és egy külföldi cég a tulajdonosa, a foglalkoztatottak száma 10 fő alatt van. A 2015. évi nettó árbevétele, mérlegfőösszege kétmillió euró alatt volt 2015-ben, és így lesz 2016-ban is.
Részlet a válaszából: […] ...a lakásépületrészt.A bevezetőben leírtak figyelembevételével a kérdésekre a válasz a következő:A telekingatlanon végzett olyan munkák költségei növelik a telekingatlan bekerülési értékét, amelyek annak érdekében szükségesek, hogy a teleknek a természet által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Kedvezmények K+F tevékenység költségei alapján

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft. rendelkezik az USA-ban egy itthon is bejelentett telephellyel, ahol kutatás-fejlesztési tevékenységet végeztet egy kapcsolt vállalkozással. Az amerikai cég számláz ide a magyar cégnek "táplálékkiegészítők analitikus vizsgálatai" címén, illetve különféle vásárolt anyagok költségeit, bérleti díjakat, mint kutatási tevékenység közvetlen költségeit. Ezeket a Ft-ra átszámított számlákat, és az amerikai tulajdonos Magyarországon kifizetett jövedelmének, járulékainak 10%-át "K+F" tevékenység címén társasági és kiegészítő adó számításakor csökkentő tételként kezelik. Kérdésem, hogy jogosan teszik-e, illetve milyen egyéb feltételeknek kell megfelelniük a kedvezmény igénybevételéhez?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének t) pontja és (18)bekezdése alapján csökkenthető az adózás előtti eredmény a kapott támogatássalcsökkentett K+F közvetlen költséggel, feltéve hogy – megrendelésre végzett K+Ftevékenység esetén – a szolgáltatásnyújtást sem közvetlenül, sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Kutatás-fejlesztési kedvezmények

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
Részlet a válaszából: […] ...amely az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagykísérleti fejlesztés [Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 2-4. pontja] közvetlenköltségei között bérköltséget számol el. Más feltétele a kedvezménynek nincs.Az adókedvezmény az adó 70%-áig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Támogatások besorolása

Kérdés: Nem látjuk egyértelműnek az adott támogatások számviteli besorolását. Az Szt. 2005. 01. 01-jétől alkalmazandó szabályokhoz kapcsolódó indokolása szerint: "A törvény pontosítja és egyértelművé teszi az előírásokat a tekintetben, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve adott támogatást, véglegesen átvett-átadott pénzeszközt mikor kell az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között, mikor kell a rendkívüli bevételek, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és ez utóbbiak esetében mikor kell azokat időbelileg elhatárolni." Mi azonban nem látunk egyértelmű helyzetet. Nem kapunk arra iránymutatást, hogy egy támogatást minek a mentén kell megítélni. Egy olyan támogatás, amelyet a vállalkozás egy közhasznú alapítványnak működése során először és utoljára ad, az a rendkívüli ráfordítások fogalmának legalább annyira megfelel, mint az egyéb ráfordítások fogalmának (az az értékesítés nettó árbevételéhez se közvetlenül, se közvetetten nem kapcsolódik). Véleményünk szerint a jogalkotó nem rendezte a kérdést, holott a kiegészítő mellékletben történő bemutatás szempontjából nem mindegy, hogy egyéb ráfordítás, illetve rendkívüli ráfordítás.
Részlet a válaszából: […] ...nem kapnak, illetve a kapott támogatás ellenébenszolgáltatást nem nyújtanak.A támogatás lehet jogszabályi előíráson alapulóműködésiköltség-hozzájárulás, vagy két szervezet közötti megállapodásban,szerződésben meghatározott, körülírt költségekhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Német telephelyen végzett munkák elszámolása

Kérdés: Egy magyarországi cégnek 1989 óta telephelye van Németországban, ott adószámmal rendelkezik. Németországban ingatlanokon végez építés-szerelést, felújítást. Az eddigi gyakorlat szerint a németországi telephely adatait nem vették figyelembe a hazai könyvelésnél. Természetesen a bizonyos tételeket a felmerülés helyén vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy eljárásuk sem a számviteli, sem azadózási előírásoknak nem felel meg.A külföldön lévő telephely része a hazai cégnek, így annakminden gazdasági eseményét a magyar társaság könyveiben és beszámolóibanszerepeltetni kell a külföldi telephely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi telephely

Kérdés: A vállalkozás egy ausztriai sícentrumban panziót vásárolt, amelyet fióktelepként kíván bejegyeztetni. A fióktelep mint önálló osztrák adóalany tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági események – osztrák törvények szerinti – könyvelésével a vállalkozás egy bécsi könyvelőirodát bízott meg. Kérem, ismertesse részletesen a külföldi fiókteleppel rendelkezők könyvelésének és adózásának szabályait! Különösen fontos, hogyan kell elszámolni az Ausztriában fizetendő adókat, járulékokat, amelyek a fióktelep értékesítéséhez és beszerzéséhez kapcsolódó kötelezettségekhez (forgalmi adó), illetve a magyar és az osztrák illetőségű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódnak, de nem a magyar törvények szerint kell bevallani és megfizetni. Egy vállalkozás Olaszországban fióktelepet létesít, ahol termékértékesítést végez és szolgáltatást nyújt. Hogyan épül be a fióktelep könyvelése a vállalkozás könyvelésébe? A belföldi adókötelezettséget hogyan érinti az Olaszországban megfizetett adó (pl. áfa, tao, iparűzési adó)?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt az adót az Szt. előírása szerint [81. § (2) bekezdésének f)pontja] egyéb ráfordításként kell elszámolni. Minden más költséget (anyagot,igénybe vett szolgáltatást, bért, más adókat) úgy kell szerepeltetnie avállalkozásnak Magyarországon, a magyar Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 98. §-a 2005. évtől a meghatározott eszközökre és kötelezettségekre számított, nem realizált árfolyam-különbözettel lehetőséget ad a társaságiadó-alap módosítására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Egy Magyarországon alapított társaság francia állampolgárságú tulajdonosának – aki egyben a társaság ügyvezetője is – adott tiszteletdíj bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés? Helyes-e az szja-számítás, ha a tiszteletdíj bruttó összege havi 160 000 forint, és – számításunk szerint – az szja 47 333 forint? Kell-e a külföldinek március 20-án, hasonlóan a magyar állampolgárokhoz, adóbevallást készítenie, és megilletik-e azok a kedvezmények, amelyek a belföldi adózókat megilletik?
Részlet a válaszából: […] ...megítélése, hogy az ügyvezető díja bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetés, attól függ, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el a francia tulajdonos. Ha munkaviszonyban van a vállalkozással, akkor a díj bérköltség, ha nem áll munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Alapítványi támogatások adózása

Kérdés: Milyen kedvezmények illetik meg az alapítványok támogatóit? Meddig, milyen feltételek mellett adómentesek az alapítványok által adott támogatások?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb a vállalkozói jövedelem 25 százalékáig terjedhet a kedvezmény.Az adomány összegét az egyéni vállalkozó nem számolhatja el költségként.A Kh-tv. rendelkezéseivel összhangban az egyéni vállalkozó is külön kedvezményt vehet igénybe a tartós adományozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.
1
2