10 talált cikk a bérleti szerződés , nyilatkozat , magánszemély , költség kifejezésre

Kérdés:

Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?

Kérdés: Cégünk új munkába kezdene, de nincs áram a szükséges munkavégzéshez. Egy magánszemély üresen álló tanyájáról tudnánk használni az áramot, amiről szerződést kötnénk, és kifizetnénk az összes felhasznált mennyiséget. A kérdés az, hogy hogyan? A magánszemélynek nincs adószáma, számlát nem tud adni. A szolgáltatónál való átírás hosszú és bonyolult. Magánszemély részére a szerződés alapján kifizethető a villamos energia díja? Ha igen, a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolás mértékéről? Kizárólag a tényleges fogyasztás kerülne kifizetésre. Milyen megoldás lehet a problémára?

Kérdés: Ügyvédi iroda lakást bérel aliroda működtetésére. A bérbeadó olyan magánszemély, akinek az adószámában középen nem 7-es, hanem 1-es van. Így a bérleti díjat – nem számfejtés keretében – teljes összegében átutaljuk. A közüzemi számlák az iroda nevére érkeznek, a közös költséget azonban a bérleti szerződésben foglaltak alapján – számla nélkül – fizeti az iroda. A bérelt lakás egyben az iroda tagjának bejelentett tartózkodási helye is. A fent említett költségek 100%-ban irodai költségként kerülnek elszámolásra. Helyesen járunk el?

Kérdés: A cég bérleti szerződést kötött parkolóhelyek hasznosítására a parkolóhelyek tulajdonosával. A bérleti szerződésben vállalta, hogy a korábbi bérlő tartozását megfizeti. A korábbi bérlő nem jogelődje. Ebben az esetben hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A társaság a tulajdonában lévő személygépkocsira ingyenes üzembentartói szerződést köt magánszeméllyel (többségi részesedésű tagjával). Milyen költségek, illetve fizetendő adók, illetékek terhelik a kft.-t, mint a személygépkocsi tulajdonosát, és milyenek az üzemben tartó tagot? Változik valami az által, ha eszmei értéken köt bérleti szerződést a kft. a taggal? Kötelező-e a piaci érték alkalmazása?

Kérdés: A Számviteli Levelek 256. számában az 5237. kérdéshez kapcsolódóan kiegészítésként kérdezem: ha a bérbeadó nyilatkozattal lemond a bérleti díjról, milyen adóvonzata van a bérbeadónál?

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?