Devizás bérleti díj kifizetése magánszemélynek

Kérdés: Cégünk a 2023. évben adószámmal nem rendelkező magánszemélytől bérelne lakást iroda céljára. A bérleti díj a szerződés szerint euróban kerül meghatározásra. Ismereteink szerint cégünknek ebben az esetben kifizetőként havonta meg kell állapítani az adóelőleget, levonni és befizetni az adóhatóság részére. Az adóelőleg alapjának meghatározása 10%-os költséghányaddal történik, a nettó bérleti díj megfizetésére euróban kerül sor. A bruttó bérleti díj és az adóalap forintban történő meghatározásakor milyen árfolyamot kell használnunk? A nettó bérleti díj forintban történő meghatározását követően milyen árfolyam alapján szükséges azt euróra visszaváltani, hogy el tudjuk utalni a bérbeadónak? Mindezek megállapítása melyik pontos jogszabályhely alapján történik?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 5. § (7) bekezdése és a 6. § (1) bekezdése, valamint a (4) bekezdés tartalmazza az átszámítási szabályokat. Az Szja-tv. 5. § (7) bekezdése alapján az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...áfából való levonása: T 467 – K 368.– a vevőnél, a megrendelőnél (az ellenérték és annak az áfája) a megfelelő eszköz-, illetve költségszámlára: T 16, 21-22, 26-28, 51-52 – K 454, 455;= az előleg beszámítása (az áfát is magában foglaló összegben): T 454, 455...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatásban szerepeltetni kell.Az összetört, a nem használható árut a helyesbítő számla alapján, ahhoz kapcsolódóan az anyagköltség, az eladott áruk beszerzési értékének csökkentésével készletre kell venni, majd az EU-s vevő jelentése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...ha az áfakulcs nemváltozott);– a vevőnél, a megrendelőnél (az ellenérték és annak azáfája) a megfelelő eszköz-, illetve költségszámlára: T 16, 21-22, 26-28, 51-52,466 – K 454, 455;= az előleg beszámítása (az áfát is magában foglalóösszegben): T 454,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet a válaszából: […] ...a válasz a kérdés második feléhez kapcsolódóan.Az Szt. tételes előírásaiból az következik, hogy az árbevétel, illetve abeszerzés, a költségek elszámolását szerződéssel kell alátámasztani. Ebbőlkövetkezően, ha a bérleti díjat a szerződésben forintban rögzítették...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...viszont könyvelni kell akft.-nél a tartós bérleti díjat a szerződés szerinti teljesítés időszakára, azigénybe vett szolgáltatások költségeként (T 52 – K 454) a számlában szereplődevizaértéknek a szerződés szerinti teljesítéskor érvényes, a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.