21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Gazdasági események elszámolása mikrogazdálkodónál
Kérdés: Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 - K 91 vagy T 52 - K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 - K 91 vagy T 52 - K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?
2. cikk / 21 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
3. cikk / 21 Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása
Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. – 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
4. cikk / 21 Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása
Kérdés:
Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?
5. cikk / 21 Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása
Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
-Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
-Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
-Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
-Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
-Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
-Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
6. cikk / 21 Bérbeadáshoz kapcsolódó számlázás
Kérdés: Cégünk bérbeadással foglalkozik, amelyhez kapcsolódóan, szerződéseink alapján, négyféle számlát bocsátottunk ki 2015-ben. A bérleti díjról, melyet minden hónap 5. napjáig 8 napos fizetési határidővel állítottunk ki, az áfa szerinti teljesítési időpont a számlán megegyezik a fizetési határidővel. Rezsiköltségekről a számlákat a rezsiszámlák beérkezését követően kb. 2 hónappal később állítottuk ki, és amelyen az áfa szerinti teljesítési időpont szintén a fizetési határidővel egyezik meg. Közösköltség-előlegszámlák, amelyeken az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a bankszámlán történt jóváírás napjával. Közösköltség-elszámolási számlák, amelyeket évente egyszer a közös költségek körébe tartozó tételek teljes körű beérkezését követően állítjuk ki. Ebben elszámolunk a tárgyévre befizetett előlegek összegével, a tárgyévet követő 3. vagy 4. hónapban állítjuk ki úgy, hogy az áfa szerinti teljesítési időpont megegyezik a fizetési határidővel. 2016-tól ezeken a számlákon milyen dátumot szerepeltessünk áfa szerinti teljesítési időpontként?
7. cikk / 21 Termeltető és termelő kapcsolatának számlázása
Kérdés: Integrátori tevékenységet végző szövetkezet termeltetői szerződést kötött egy konzervgyárral, amely vetőmagot biztosít a szövetkezet részére. A vetőmag-biztosítás szabályozása a termeltetői szerződésben: "A vetőmag értéke, a vetőmaghoz kapcsolódó logisztikai költségek és a teljes pénzbeli előleg az első szállítmányok értékéből kerül levonásra." A konzervgyár a vetőmag átadásakor számlát bocsát ki. Kérdés, hogy köteles-e a termelő a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani? A szövetkezet ugyanilyen szerződést köt a tagjaival is. A tagok is kötelesek előlegszámlát kibocsátani? Más konzervgyár esetén: "Szerződő felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a vevő saját költségén az eladónak vetőmagot biztosít, a vetőmag ellenértékét az első beszállítások (számlák) értékéből vonja le." E szerződés alapján a termelő köteles-e a konzervgyár részére előlegszámlát kiállítani a vetőmag átvételével egyidejűleg? Egy termeltetői szerződés esetén, ahol különböző inputanyagokkal, illetve szolgáltatásokkal látják el a termelőt, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a betakarítást követően a terményt a termeltető részére adja el, és ekkor történik meg az inputanyagok ellenértékének beszámítással történő rendezése, mindenképpen az Áfa-tv. 59. §-a alá tartozó ügylet-e, tehát "cserének, barternek" kell-e minősíteni, és az inputanyagok, illetve szolgáltatások igénybevételének időpontjában a termelő köteles-e előlegszámlát kiállítani? Abban az esetben, ha a szerződésben az inputanyagok ellenértékének kifizetési módjára vonatkozóan nincs a beszámításról – kompenzálásról – megállapodás, kizárólag az inputanyagok átadásáról, illetve végzett szolgáltatásokról készült számlák fizetési határidejét állapítják meg a termeltetési ciklus végéhez igazodva – értelmezésünk szerint –, nem beszélhetünk az Áfa-tv. 59. §-ában részletezett beszámítható vagyoni előnyről. Jól gondoljuk?
8. cikk / 21 Szállítói kötelezettség vagy időbeli elhatárolás
Kérdés: Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve 2013. évi költséget tartalmaz. Például a 2014 januárjában számlázott 2013. évi könyvelési díj. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje is 2014. évi, de adattartamát tekintve tartalmaz 2013. évi és 2014. évi költséget is, például a 2014 januárjában számlázott 2013. 12. 15.-2014. 01. 14. időszakra szóló rezsiköltség. Egy adott cég könyvvizsgálatra kötelezett, de a szerződés szerint a 2013. évi könyvvizsgálati díjat a könyvvizsgáló csak 2014-ben – a beszámoló közzététele után – jogosult számlázni. Adott egy szállítói számla, amelynél a számla kelte 2013. évi, de a teljesítése és a fizetési határideje is 2014. évi, és 2014. évi költséget tartalmaz. A számlákat befogadó cég a felsorolt számlákat a szállítói kötelezettségek, a passzív időbeli elhatárolások, esetleg a nem számlázott szállítások között mutassa ki?
9. cikk / 21 Elektronikus berendezések begyűjtése
Kérdés: Társaságunk elektronikus berendezések forgalmazásával foglalkozik. Gyűjtési és kezelési kötelezettségünket közvetítő szervezetre átruháztuk. A közvetítő szervezet ennek a díját "hulladékhasznosítás, ügyviteli tanácsadás" címen számlázza, a díjat a mi adataink alapján határozza meg: az adott hónapban beszerzett berendezés, szorozva a szerződés szerinti árral. A közvetítő szervezet által számlázott díjat miként kell könyvelni? A beszerzési ár része, vagy igénybe vett szolgáltatás?
10. cikk / 21 Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete
Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
