5 talált cikk az elhatárolás , váltó , terven felüli , térítés , költség kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk vagyonkezelésbe kapott állami tulajdonú eszközöket. Az Szt. 23. § (2) bekezdése szerint a vagyonkezelésbe vett állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközöket eszközként, az ezen eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget pedig az Szt. 42. § (5) bekezdése alapján egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Ezek alapján az átvett eszközök állományba vételének elszámolása a következő: T 1-3. Eszközök – K 4491. Kincstári, önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek. Aktiválást követően ezen eszközökhöz kapcsolódóan elszámoltuk az értékcsökkenési leírást. A vagyonkezelési szerződés alapján vállalkozásunkat visszapótlási kötelezettség nem terheli. Az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg kell-e csökkenteni a hosszú lejáratú kötelezettséget, ha igen, akkor mivel szemben? Amennyiben nem kell csökkenteni, és az eszközöket a későbbiek során vissza kell szolgáltatni a tulajdonosnak, hogyan kell majd elszámolni a kivezetést?

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.