Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...(így különösen a magánszemély által előállított, felújított, átalakított gépet, szerszámot) előállítási áron – az anyagköltség és a mások által végzett munka igazolt együttes összegében – kell szerepeltetnie.2. Az egyéni vállalkozó nem tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A társaság tulajdonosai a társaság könyveiben szereplő, a haszonélvezeti jogot alapító szerződésben körülírt ingatlanokra 33 évi határozott időre haszonélvezeti jogot kívánnak alapítani. A haszonélvezeti jog vételárát – a szerződés szerint – a haszonélvezeti díj évenként változó összegében kívánják meghatározni. A haszonélvezeti díj évenkénti összegét az ingatlanonkénti árbevétel és egyéb bevétel évről évre növekvő százalékában kívánják meghatározni. Helyesen járnak el?
Részlet a válaszából: […] ...a termék eladási árának, a nyújtott szolgáltatás ellenértékének alapvetően az eladott termék bekerülési értékére, előállítási költségeire, a nyújtott szolgáltatás költségeire (ideértve a szolgáltatásnyújtás eszközei bekerülési értékének arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...származó kockázatot,– a hasznok szedésére jogosulttá válik,– viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),– jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. 2012-ben budapesti belterületi ingatlant vásárolt, amelyet tárgyi eszközként vettek nyilvántartásba. 2013 júliusában haszonélvezeti jogot alapító szerződéssel egy magánszemély részére holtig tartó haszonélvezeti jogot alapítottak. A haszonélvezeti jogosult számára a kft. 11 000 E Ft+áfa összegű számlát állított ki. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a haszonélvezeti jogosult a kft. tulajdonában álló ingatlant birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti, de a használatnak költségei vannak, amelynek a fedezetére nincs utalás a kérdésben. És mi történt a vétel időpontja és a haszonélvezeti jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként), és azokra azeszközökre vonatkozó elszámolási szabályokat alkalmazza (ideértve azértékcsökkenési leírás költségkénti elszámolását is).Ezen számviteli előírás alkalmazásának azonban az afeltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Egyházi tulajdonú társaság saját rezsis beruházása

Kérdés: Az egyház az általa alapított kft. közreműködésével többcélú felhasználásra alkalmas csarnokot épít saját rezsis beruházás keretein belül. Az építkezéshez vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt. Az építkezés 1999-ben kezdődött, várhatóan 2002-ben befejeződik. Kérem segítségüket a helyes könyvelési tételek megadásával.
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni. A kft.-nek tehát kettős könyvvitelt kell vezetnie.A kft. a többcélú felhasználásra alkalmas csarnok építésének közvetlen költségeit elsődlegesen az 5. számlaosztályban köteles a megfelelő költségnemnél elszámolni: a közvetlenül felhasznált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek ellentételezésére).Visszatérítendő támogatásA visszatérítendő támogatás számviteli szempontból nem támogatás, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.