7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tulajdoni hányad arányában áthárított felújítás áfája
Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?
2. cikk / 7 Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása
Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
3. cikk / 7 Műemlék jellegű épületek felújítási terveinek felhasználási joga
Kérdés: Társaságunk állami tulajdonú műemlék jellegű épületek felújítását végzi, amelyhez terveket rendel meg. A vételár ezeknek a terveknek a felhasználási jogát is tartalmazza. Hogyan kezelendő a felhasználási jog ellenértéke: ingatlanérték-növelő tételként, vagyoni értékű jogként, esetleg ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként? Ez a kérdés társaságunk esetében azért is lényeges, mert a 2018. évi 134. törvény az állami tulajdonú ingatlanok esetében a szerzői jogok, illetve felhasználási jogok tekintetében is kimondja az állami tulajdonba kerülést. Ha társaságunk nem kezeli külön számviteli szempontból a felhasználási jogot (szerzői jogot), akkor milyen módon tudjuk kezelni annak átadását az állam, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére? Véleményünk szerint tehát a felhasználási jog külön vagyoni értékű jogként kezelendő a számviteli nyilvántartásban is, hiszen ez egy forgalmi értékkel rendelkező, átruházható vagyoni értékű jognak minősül, amivel ráadásul el is kell számolnunk. Hangsúlyozom, hogy nem felhasználási díjat fizetünk a felhasználási jog jogosultjának, hanem mi leszünk a felhasználási jog jogosultjai. És véleményem szerint – mint ilyet – a számvitelben, illetve a könyvelésben is le kell követni, vagyis külön nyilvántartásba kell venni vagyoni értékű jogként (szellemi termék felhasználási joga). A kérdés még az, hogy – mivel ingatlanhoz kapcsolódó tervről beszélünk – melyik csoportban kell kimutatni: az ingatlanok között, vagy az immateriális javak között?
4. cikk / 7 Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos költségek
Kérdés: Ingatlanok üzemeltetésével, fenntartásával foglalkozó bt. helyesen jár-e el a következő esetekben? A saját alkalmazottal végzett takarításnál a felhasznált tisztítószereket anyagköltségként számolja el. Őrzést, portaszolgálatot, javítási, karbantartási szolgáltatást, amelyet más vállalkozótól vásárol meg, közvetített szolgáltatásként mutatja ki. Ingatlanok felújítása, átépítése esetén a felhasznált alapanyagokat anyagköltségként, a számlázott építési szolgáltatásokat közvetített szolgáltatásként, a fentiekhez kapcsolódó bútorok, eszközök beszerzését elábéként számolja el. A kimenő számlákon szerepel, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz".
5. cikk / 7 Műemlék épület felújítása
Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?
6. cikk / 7 Felújítási hányad számvitele, adózása
Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
7. cikk / 7 Bérleti jog értékesítése
Kérdés: A vállalkozás a kivitelezés alatt lévő épületben a helyiségek bérleti jogát értékesíti, a szerződés szerinti 10 évre, egyszeri térítési díj ellenében. A térítési díj véglegesen átadottnak minősül, a bérlő hozzájárulása a felújítási, a karbantartási költségekhez a határozott idejű bérlet időszaka alatt. A bérleti szerződés a díj első részletének megfizetése után lép hatályba, a helyiségek birtokbaadására csak akkor kerülhet sor, ha a teljes térítési díjat a bérlő megfizette. A térítési díjra a bérbeadó részletfizetést engedélyezhet. Mikor kell könyvelni az egyszeri térítési díjakat? Lehet-e az előleget értelmezni? Az egyszeri térítési díjat halasztott bevételként időbelileg el kell határolni?