Talajcsere költségeinek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi hatóság a társaságot arra kötelezte, hogy a telephelyén a talaj szennyezettségét szüntesse meg, alapvetően talajcserével, a talajszennyezettséget előidéző berendezési tárgyak cseréjével. Hogyan kell ezt elszámolni akkor, ha a telephely már hosszú évek óta a társaság tulajdonában áll, illetve ha a telephelyet most vásárolta, de annak a szennyezettsége csak a vétel után derült ki?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a vállalkozó folyamatosan megtette volna a szükséges intézkedéseket, ha rendszeresen elvégezte volna a kármentesítést, akkor annak a költségei (kivéve az esetleges eszközbeszerzéseket) a felmerülés időszakának az eredményét terhelték volna. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékét, díjait (ezen tevékenységekneksaját vállalkozásban történő végzése esetén az 51. § szerinti közvetlenönköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódóadókat és adó jellegű tételeket, a vámterheket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Megbízás alapján végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: A szolgáltató társaság a megbízó (ügyvédi iroda) teljes körű adminisztratív, titkársági, gazdasági, szervezési munkáinak ellátására létrejött vállalkozás. A szolgáltató mint egy "háttérszolgáltató" látja el, koordinálja a megbízó tevékenységét biztosító, a működése során felmerült operatív feladatokat, esetenként harmadik cég bevonásával. Keletkeznek olyan költségek, amelyek a megbízó alkalmazásában lévő személyekkel kapcsolatosan merülnek fel, melyeket a szolgáltató számol el a saját nevére kiállított számla alapján. A megbízó és a szolgáltató éves elszámolásban állapodtak meg, a szolgáltató komplett szolgáltatáscsomagként hárítja át a megbízóra a felmerült költségeket. (Év közben előleget fizet a megbízó.) A fellelhető dokumentumok alapján megállapítható, hogy milyen költségek merültek fel a megbízással kapcsolatosan, de azokat a könyvelésen belül nem különítik el. Elszámolhatóak-e a szolgáltató munkavállalói közé nem tartozó, a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségek a szolgáltatónál? Adóznia kell-e a szolgáltatónak a megbízó munkavállalóival kapcsolatosan felmerült költségei után? Ki minősül kifizetőnek, kit terhel a megbízó alkalmazottai részére nyújtott természetbeni juttatások után adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az állapítható meg,hogy a szolgáltató a komplett szolgáltatáscsomag keretében nemcsakszolgáltatásokat nyújt, de olyan tételek költségeit is át kívánja hárítani amegbízóra, amely költségek a szolgáltatónál fel sem merülhetnek. Ilyenekpéldául a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Szoftver minősítése

Kérdés: A szoftver számvitelileg termékként (anyag) vagy szolgáltatásként kezelendő? Ha beszerzünk egy egyéves használati joggal értékesített szoftvert, azt anyagként vagy szolgáltatásként kell könyvelni? Ha kereskedőként értékesítünk "dobozos" szoftvert, akkor annak beszerzési értéke elábé vagy közvetített szolgáltatás? A kereskedő a szoftver értékesítéséről kiállított számlájában Vtsz.- vagy Szj-számot tüntessen fel?
Részlet a válaszából: […] ...venni,és a bekerülési értéküket a várható hasznos élettartam függvényébenértékcsökkenési leírás elszámolásával kell a költségek között kimutatni. [A 100ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok,szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Könyvtári könyvek minősítése

Kérdés: Az alapítvány tevékenysége könyvtári szolgáltatás, a lakosság részére könyvek kölcsönzése. Csak közhasznú tevékenységet végez, kettős könyvvitelt vezet. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a kölcsönzésre beszerzett könyveket azonnal anyagköltségként elszámolják? Azt az eredménykimutatásban szerepeltetik teljes összegében, és készletet nem mutatnak ki? Esetleg immateriális javak között kellene állományba venni, és azután értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...röviden az, hogy az Szt. tételes előírásaivalellentétes az a gyakorlat, mely szerint a beszerzett könyveket azonnal (abeszerzéskor) anyagköltségként számolják el.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az eszközöketrendeltetésük, használatuk alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Multimédiás eszközök kölcsönzésének elszámolása

Kérdés: Videokazettákat és DVD-ket kölcsönző vállalkozás folyamatosan vásárolja a megjelenő új filmeket, amelyek bekerülési értékét azonnal anyagköltségként számolja el. Év végén nem mutat ki készletértéket. Helyes-e ez a módszer, annak ellenére, hogy a kazetták a vállalkozás tulajdonában maradnak?
Részlet a válaszából: […] ...multimédiáseszközök nem minősíthetők vásárolt készletnek (anyagnak), és ebből következőennem számolhatók el a beszerzéskor anyagköltségként. A vagyoni értékű jogokközött kimutatott videokazetták és DVD-k bekerülési értéke alapján, a várhatóhasznos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos számviteli előírások szerint amortizálnia.A bérbe vett üzlethelyiséget a kft. üzletházzá alakította át. Az átalakítás költségeit beruházásként kellett elszámolni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor az épületek, épületrészek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Belépési díj elszámolása

Kérdés: Egy bt. bérelt irodájába Matáv-telefonvonalat szereltek be a bt. nevére. Kérdésünk az, hogy a belépési díjat és a különféle kártyaköltségeket vagyoni értékű jogként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összeget, továbbá a különféle, a telefonhálózaton elérhető kapcsolatokért fizetett csatlakozási díjakat, kártyaköltségeket) az immateriális javak közé tartozó vagyoni értékű jogként külön-külön kell állományba venni. Ezen vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.