19 cikk rendezése:
11. cikk / 19 Támogatásból megvalósult építmények elszámolása
Kérdés: Az egyesület közhasznú nonprofit szervezet. Tevékenységéhez tartozik többek között a természetvédelem, környezetvédelem, egészségvédelem, kulturális tevékenység. Az egyesület célfeladatához tartozóként pályázatot nyújtott be a településen lévő elhanyagolt terület parkosítására, zöldövezetes pihenőhely, szabadidő eltöltéséhez kulturált terület kialakítására. A pályázatot az egyesület megnyerte. A pályázat szerint megvalósítandó beruházás: irtás, föld- és sziklamunka, kőburkolat készítése, villanyszerelés, kert- és parképítési munkák, szabadidő- és sportlétesítmények. A földterület az önkormányzat tulajdona. Átveheti-e az egyesület azt bérleményként, és a beruházást bérelt ingatlanon végzett beruházásként számolja el? Vagy valamennyi építménycsoportot önálló beruházási egységként kell elszámolni, és egyedileg megállapítani az értékcsökkenést? A pályázat 5 éves működtetési kötelezettséget ír elő. A működtetési időszak letelte után a beruházás átadása az önkormányzatnak térítés nélkül történhet? A még megmaradt nettó érték kivezetése a könyvekből hogyan történik? Van társaságiadó-vonzata? A pályázat a támogatás összegét a tőketartalékba helyeztette. Az értékcsökkenési leírás évenkénti elszámolása az egyesület számára veszteséget eredményez. Felszabadítható-e a negatív eredménytartalék fedezetére a támogatásból képzett tőketartalék?
12. cikk / 19 Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése
Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
13. cikk / 19 Fix összegű építési-szerelési munka
Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?
14. cikk / 19 Víz- és szennyvízközmű megvalósítása
Kérdés: A 3610. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: 1. Az érdekeltségi hozzájárulás milyen törvényi hivatkozás alapján minősül fejlesztési célra kapott támogatásnak? 2. Akkor is fejlesztési célra kapott támogatás, ha az önkormányzat nevére szólnak a számlák, és a víziközmű-társulat hitelt vesz igénybe? Amikor az önkormányzat nevére szóló számla esedékes, a társulat lekéri a hitelt, és átutalja az önkormányzat részére. 3. Minden egyes tétel könyvelése esetén el kell végezni az elhatárolást? 4. Ha év közben felmerül a társulatnál költség, a fejlesztési célra kapott támogatásból az összes költséget, ráfordítást ellentételező bevételt kell visszavezetni? 5. A társulat megszűnése esetén, a társulat az önkormányzatnak csak követeléseit, kötelezettségeit adja át, a 3. pont szerinti eredménytartalék nem kerül átadásra? 6. A társulatnak szerződése van az egyik lakáskasszával, melynek kedvezményezettje az önkormányzat. Ez esetben a fejlesztési célra kapott támogatásnak milyen eredményt módosító tételei vannak?
15. cikk / 19 Térítésmentesen kapott szolgáltatás kimutatása
Kérdés: A 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő kht. az önkormányzattól ingyenes használatba kapta az ingatlant, amelyben tevékenységét végzi. Ki kell-e mutatnia térítésmentesen kapott szolgáltatásként a rendkívüli bevételek között ennek a szolgáltatásnak a forgalmi értékét?
16. cikk / 19 Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás
Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
17. cikk / 19 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
18. cikk / 19 Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással
Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
19. cikk / 19 Karbantartás vagy felújítás
Kérdés: Szeretnénk pontos, egyértelmű meghatározást kapni arra, mit tekintsünk felújításnak, mit tartsunk beruházásnak.
