Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2. Az önálló tevékenységre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Üzletrész részletekben történő értékesítése

Kérdés: A társaság egyik magánszemély tagja 1,1 M Ft névértékű üzletrészét 16 M Ft-ért értékesíti annak a kft.-nek, amelynek tagja. Az ellenérték kifizetése részletekben, több éven keresztül történik. A tag az utolsó részlet megfizetéséig fenntartja az üzletrészhez kapcsolódó tulajdonjogát. A fenti ügylet milyen személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget von maga után, és a kifizetőnek mi a teendője?
Részlet a válaszából: […] ...szerint kell a kifizetőnek megfizetnie. Ha az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek van olyan része, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításakor nem vett figyelembe, azt a magánszemély év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Részvényértékesítés névérték alatt

Kérdés: Termelőszövetkezetünk 2002. augusztus 30-án rt.-vé alakult. Természetesen a szövetkezeti üzletrészeket részvénnyé alakítottuk. Rt.-nk – mint általában a mezőgazdasági üzemek – nehéz gazdasági helyzetbe került. Osztalékot nem fizetett, fizetésemelés nem történt. Részvényeseink egy része el kívánja adni a részvényeit azért, hogy nehéz anyagi helyzetén segítsen. Társaságunk visszavásárolná a jelenlegi reális 20 százalékos áron. A 20 százalék – mint vételár – csak a halasztott adó kifizetésére lenne elegendő, a részvényes helyzetén nem segítene. Milyen szja-kötelezettsége van annak a részvényesnek, aki a részvényét a névérték 20 százalékáért értékesíti?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket és a járulékos költséget a magánszemélyeknek:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Elszámolás kilépő taggal

Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában kell megállapítania, a kifizetendő összegből levonnia, és az Art.-ban meghatározottak szerint bevallania és befizetnie a költségvetésbe. További adó- vagy járulékfizetés nincs!Meg kell azonban jegyezni, amennyiben a kft. az előbbiek szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.