"Vagyonban fel nem lelhető" bútorokban keletkezett kár

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?
Részlet a válaszából: […] ...a bútoroknak az aktuális szokásos piaci értéke.2. Az anyag, áru beszerzésére fordított kiadás értéke főszabályként a beszerzéskor költségként elszámolható, így az ilyen "készlet kivezetése a könyvelésből", akár egy kár miatt vagy attól függetlenül, már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni,-az időbeli ráfordítások közül:= a bevételi, illetve a költség/ráfordítás jellegű tételeket az eredményszámlákkal szemben kell megszüntetni,= a követelés-, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Árukészlet selejtezése a tevékenység részbeni megszüntetésekor

Kérdés: A cég kereskedelmi tevékenységét a vevői igényekhez igazítja. Ennek során az érintett árukészletet részben értékesíti, az elfekvő készletelemeket pedig selejtezi. Ez utóbbi készletnél nem valószínű, hogy lesz értékesíthető hulladék. Elfogadható-e, hogy selejtezésnél hulladék nem képződik? A selejtezés társaságiadó-alapot módosító tétel?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott összeg a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül (kivétel lehet).Ha az elfekvő készletet nem semmisítik meg, hanem térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Leltározás során fellelt eszközök

Kérdés: A 4439. számú kérdésre adott válaszukat a következőkre tekintettel kérjük pontosítani, kiegészíteni. Ha tárgyi eszközt lelünk fel, amely korábban állományban volt, de leselejtezték, hogyan tudjuk azt visszakönyvelni? Kivezetéskori vagy a jelenlegi nettó értéken? Ez utóbbi esetben hova kell könyvelni az értékcsökkenést? Új tárgyi eszközként vegyük állományba, de milyen értéken? Kell-e a visszavételről jegyzőkönyvet készíteni? Hogyan érinti a visszavétel a társasági adó alapját? Milyen hatással lehet a lezárt év beszámolójára?
Részlet a válaszából: […] ...szerinta készletre vételi értéket beruházásként kell elszámolni a rendeltetésszerűhasználatbavétel érdekében felmerülő egyéb költségekkel (munkabér és járulékai,igénybe vett szolgáltatások) (T 51 – K 21-22, T 52 – K 454, T 541, 56 -K 471, 473 és T 161...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...– növeli azon eszközök vagyonértékelés előtti könyv szerinti értéke és a vagyonértékelés szerinti értéke közötti különbözet költségként elszámolt összegével, illetve csökkenti azon kötelezettségek vagyonértékelés előtti könyv szerinti értéke és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.