Térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázása

Kérdés: A térítésmentes eszközátadás, szolgáltatásnyújtás számlázásával és annak könyvelésével kapcsolatban kérdezzük: mi a helyes számlakiállítás és könyvelés az átadónál és az átvevőnél? Szíveskedjenek kitérni mindkét esetre: ha az átvevő nem téríti meg az átadónak az áfát, és arra is, ha megtéríti. Afenti esetekben a számlának csak áfát kell tartalmaznia, az alap elegendő, ha megjegyzésként szerepel a számlán? Ebben az esetben a NAV felé történő online adatszolgáltatásnál bekerülnek a számla adatai, vagy az adatszolgáltatás hibaüzenetet eredményez? Vagy a számlának alapot és áfát is tartalmaznia kell, mint egy normál számlának, csak rá kell írni, hogy pénzügyi teljesítést nem igényel? Amennyiben az átvevő adóalany, és vállalkozási célra használja pl. az ingyenesen kapott eszközt, és vissza szeretné igényelni a számla áfatartalmát (kifizeti az áfát az átadó félnek), akkor elegendő-e a számlán csak az áfa feltüntetése (megjegyzésben szerepel az alap), vagy normál számlát (alap+áfa) kell kiállítani azzal a megjegyzéssel, hogy csak az áfa összege teljesítendő pénzügyileg? Sajnos több választ is találtunk, így szeretnénk tisztán látni a fenti ügyben.
Részlet a válaszából: […] ...elhatárolás megszüntetése a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor: T 4832 – K 9647;–a térítés nélkül átadó által felszámított és számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli előírások szerint. (Térítés nélküli átadáskor az ingatlanhoz kapcsolódó használatijog-alapítás minimális költségét az egyéb ráfordítások között kell kimutatni.)Az Áfa-tv. 13. §-ának (2) bekezdése alapján a vagyoni értékű jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Tartozik egyenleg a szállítói számlán

Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...számlák Tartozik egyenlegének az eredmény terhére történő leírása nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, nincs összefüggésben a társaság vállalkozásibevétel-szerző tevékenységével. Emiatt a Tao-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...állományba, nem számolt el terv szerinti értékcsökkenési leírást, egyszerűen (de szabálytalanul) a lízingdíjat, mint bérleti díjat, költségként mutatta ki (feltételezhetően a lízingdíjat sem bontotta meg törlesztő- és kamatrészre). Ha ez így van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...személytől be lehetne szerezni, amennyiért harmadik személy azt megvalósítaná, de ez az érték nem lehet kevesebb, mint az előállítás költségei együttesen.A civil szervezetnek történő átadás egyik bizonylata maga a támogatási szerződés, a másik bizonylata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...nem ismeri el kötelezettségének? Ez esetben a szállítói számlák tartozik egyenlegeinek az eredmény terhére történő leírása olyan költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeg, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...emelkedés napjával – mint teljesítésinappal – kell számlázni és könyvelni.Az építőipari szolgáltatásnak a levonulásig felmerültköltségeit (alvállalkozói teljesítmények értéke, anyagköltség, bérköltség ésjárulékai, egyéb közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Átvállalt lízingszerződés elszámolása

Kérdés: Az "A" cég pénzügyi lízingszerződést kötött a bankkal egy gép beszerzésére. A futamidő felénél "A" cég "B" cég részére átengedte, "B" cég pedig átvállalta a lízingszerződést. A bank "A" cég részére negatív összegű jóváíró számlát állított ki a hátralévő tőketartozásról. Kérem az ügylethez kapcsolódó könyvelési tételek bemutatását mind az "A", mind a "B" cégnél.
Részlet a válaszából: […] ...(T 131 – K 161), ha a rendeltetésszerű használatbavétel (az üzembe helyezés) előtt a bekerülési érték részét képező egyéb költségek, ráfordítások (például alapozás, szerelés, szállítás stb. miatt) nem merültek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...maradványértéket, az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, és el kell számolnia is azt – ilyen címen – költségként. A lízingelt eszköz után az értékcsökkenési leírás elszámolása: T 571 – K 129, 139, 149.Az opciós vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.