19 talált cikk a szamviteli , nyilvántartás , pénztár , készpénz , költség kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Nem közhasznú jogállású egyesület támogatást kap egy kft.-től, 2 millió forintot, készpénzben. A kapott támogatást külön munkaszámon könyveli, és a hozzákapcsolódó költségeket is. Hogyan kell szabályosan könyvelni ezeket a pénzmozgásokat, ha az egyesület egyszeres könyvvitel szerint könyvel? Kell-e külön adatszolgáltatást készítenie ezen támogatásról? Az egyszerűsített beszámolóban és közhasznú jelentésben ki kell-e külön térni a támogatás bemutatására, vagy elegendő az erre vonatkozó sorok kitöltése? Milyen igazolást kell adnia a támogatásról a kft. számára?

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani, illetve könyvelni a munkavállalóknak elszámolásra kiadott készpénzt? Mi a teendő, ha a készpénzt az ügyvezető kezeli? Mit kell tenni akkor, ha az előírt határidőben az elszámolás nem történik meg?

Kérdés: Mi a házipénztár? A készpénzkezelésről kötelező nyilvántartást vezetni? Akkor is, ha nincs függetlenített pénztáros? Indokolt külön pénztárbevételi és pénztárkiadási bizonylatokat kiállítani? Hogyan történik ez esetben az ellenőrzés?

Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?

Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?

Kérdés: A cég postán illetékbélyeget vásárolt. A kiállított bizonylatot a helyszínen a vásárló nem ellenőrizte, a pénztári nyilvántartásba vételkor sem. A könyvelés előtt derült ki, hogy a vevő neve és címe helye ki van ikszelve. A vevő visszavitte a bizonylatot, de nem helyesbítették. Kénytelen vagyok könyvelni, mert a pénztárban megjelent és a bélyegeket átvették. Elszámolható költségként, vagy adóalap-növelő tétel lesz? Hasonló az eset a kormányhivataloknál is. Ott még akkor sem hajlandók helyesbíteni a számlát, ha a számla kiállításakor, közvetlenül a helyszínen jelzi az ügyfél, hogy a számla hiányos adatokat tartalmaz. Viszont előfordul, hogy ők – előzetes egyeztetés nélkül – a gépi számlába kézzel belejavítanak. Ha az ügyfél kéri a számlahelyesbítést, nem veszik figyelembe.