Rendezvényszervezés adóztatása

Kérdés: Társaságunk üzleti célú rendezvényszervezési szolgáltatást vesz igénybe. Ez a komplett szolgáltatás magában foglalja a terembérletet, a technika biztosítását, vendéglátást, a szervező díját stb. Ha a szolgáltatást nyújtó fél tételenként számlázza ki a fentieket, akkor mi tételenként megvizsgáljuk, hogy az áfa levonható-e, és terheli-e szja/szocho fizetési kötelezettség. A szervező javaslata, hogy majd ő az egyes tételeket megvizsgálja, ha kell, leadózza, és felénk már csak egy tételt, "rendezvényszervezés" címen számlázna, illetve kiállít részünkre egy igazolást, hogy az adót megfizette az adóköteles tételek után. Ez a megoldás egyszerűsítené, segítené társaságunknál a könyvelést, adóbevallást. Kérdés azonban, hogy helyes-e ez a megoldás? Az Szja-tv. 69. §-a alapján az egyes juttatások után az adót a kifizető fizeti meg. Megfelel-e a fenti megoldás ezen előírásnak? Hogyan ellenőrzi ezt a befogadott számlát nálunk a NAV? Elegendő a kapott nyilatkozat, vagy abban részletesen be kellene mutatni, mely tétel után milyen összegű adót vallottak be? Levonhatjuk-e mi a teljes "rendezvényszervezés" szolgáltatás áfáját, mivel abba pl. a vendéglátás is beépült?
Részlet a válaszából: […] A rendezvényszervezés szolgáltatást igénybe vevő és a szolgáltatást nyújtó a köztük lévő szerződésben megállapodhatnak arról is, hogy a rendezvényszervező komplett szolgáltatást nyújt, és azt ilyen formában, egy tételben számlázza. Ha a rendezvényszervező egy tételt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...leírás évenként elszámolandó összegét is meghatározni.A terv szerinti értékcsökkenési leírást legalább negyedévenként könyvelni kell: T 571 – K 149. A kishajó üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségeket, ráfordításokat (dokkhasználati díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik, amelyet viszont az egyes meghatározott juttatások közé sorol.A felsorolt jogcímek szerinti tételeket az 554. számlán indokolt könyvelni tételesen a felmerüléskor, a jogosságukat alátámasztó bizonylatok alapján, függetlenül attól, hogy azok adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] A tartási szerződésre vonatkozó előírásokat a Ptk. 6:491-6:496. §-ai tartalmazzák. Ezen előírásokat a kérdés szerinti szerződés – úgy tűnik – tartalmazza azzal, hogy a kft. a tartásra kötelezettséget az ingatlan tulajdonjogának megszerzése ellenében vállalta magára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Családi gazdálkodó halálához kapcsolódó adózási kérdések

Kérdés: Családi gazdálkodó 1 fő, tagok: a feleség, 2 felnőtt gyermek és 3 unoka, összesen 7 fő. Sajnos a családi gazdálkodó tegnap elhunyt (nyugdíjas lett volna októbertől). Kérném szíves és sürgős segítségüket a szükséges lépések megtételének ismertetésére. Sok kérdés merül fel e sajnálatos halál esetén: 1041-esen ki kell-e jelenteni? Folytathatja-e a családi gazdálkodást az egyik tag (fia, szakképzett) az apa adószámán, vagy teljesen új családi gazdaságot kell alapítania? Haláleset napjával kell-e most elszámolást készíteni SZJ17-en mindenkinek? Ki állapítja meg az elhunyt adóját? Új adószámos folytatás esetén év végén még egyszer SZJ 17-es a tagoknak? Az elhalálozás napja utáni dátumra érkező számlák elszámolása (fizetési határidő), utalása ezután fog megtörténni (növényvédő szerek). Folyamatban volt az árpa eladása. Erről a számla még nem érkezett meg (több millió), milyen dátumú lehet a bevételi számla? Lehet-e a haláleset napja, vagy netán későbbi néhány nappal, ha még nem készült el a számla? Az ellenérték a jövő héten várható. Mezőgazdasági támogatások hogyan alakulnak, mi lenne a teendő? Most negyedéves áfabevalló, – visszaigénylő bankszámlára visszakapja-e az I. és II. negyedévit? (75-75 nap.) Az I. negyedévi most lesz aktuális 04. 20-tól 75 nap. A 2016. évi gázolaj-támogatást a bevallásban nem kérték vissza. A folyószámlán túlfizetésként mutatkozik több százezer Ft (2017. 01. 15. J04 bevallás). 1717-esen most kiutaltathatom az elhunyt bankszámlájára?
Részlet a válaszából: […] ...járási hivatal törli a nyilvántartásból a családi gazdaságot, ha a családi gazdálkodó meghal, és a túlélő családtagok a halotti anyakönyvi kivonat kiállításától számított 60 napon belül nem jelentik be, hogy a családi gazdálkodást folytatni kívánják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni hozzájárulásuk arányában kell felosztani.A jogutód nélküli megszűnés esetén a végelszámolás alatt álló szervezetekre a könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az ügyvédi irodák névjegyzékébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Ajándékutalvány értékesítő partnerek részére

Kérdés: A biztosítási termékek értékesítésében részt vevő partnerek részére versenyt írnánk ki. Háromféle ösztönzőprogramban gondolkozunk: meghatározott darabszámú szerződés értékesítése után ajándékutalvány és minden további értékesítés után plusz-ajándékutalvány. Minden eladott biztosítás után pontot írnánk jóvá, és ezeket a pontokat e-katalógusból történő termékválasztással weboldalon keresztül lehetne levásárolni, meghatározott időtartam alatt a legtöbbet értékesítőnek valamilyen pluszajándék jár. Milyen adóvonzatokkal kellene számolnunk? Lehetséges-e az első és a harmadik megoldás esetében üzleti ajándékként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme, és azt is terhelik a fentebb említett terhek.A középső ösztönzőprogram esetében a pontok jóváírása, összegyűjtése nem könyvelendő. Amikor azonban a terméket a magánszemély megvásárolja (a vásárlás technikájától függetlenül), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] A reprezentáció értelmező rendelkezése 2011-ben lényegébennem változott. A hatályba lépett szabályozás azonban egyértelművé teszi, hogy areprezentáció feltételei szerinti juttatások, szolgáltatások nem minősülnekreprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Importáfa kontírozása

Kérdés: Hogyan történik az importáfa kontírozása? Az első rendeltetési helyig felmerült szállítási költség is alapja az áfának? A VPOP által kivetett áfát a T 3686 – K 4652, T 4661 – K 3686 tétellel kell könyvelni? És mit kell könyvelni a 467-re? A pénztári kiegyenlítést hogyan kell könyvelni? A bevallásban melyiket hol tüntetem fel?
Részlet a válaszából: […] ...aztközvetlenül nem lehet levonásba helyezni, azt a különféle egyéb követelések közöttegy különített számlával szemben kell könyvelni. Könyvelési tétel: T 3686 – K4652. Amikor az áfát a társaság a vámhatóságnak megfizette, akár készpénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Betörésből származó kár elszámolása

Kérdés: Szja-tv. hatálya alá tartozó kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó üzletében betörés történt. Az alkatrészek egy részét elvitték, melynek beszerzése lekönyvelésre került, az áfabevallásban is szerepelt. A vállalkozónak biztosítása nem volt. Az eltulajdonított anyagok beszerzési értéke könyvelendő-e, vagy az év végi leltár elkészítésénél kell figyelembe venni a kár összegét?
Részlet a válaszából: […] A betörés miatt elvitt készlet értének meghatározásaérdekében a betörést követően leltározni kell. A leltár alapján a magánszemélyaz 50 ezer forintot meg nem haladó készletet selejtezheti, amelyrőlnyilvántartást kell vezetnie.A nyilvántartás tartalmazza:– a selejtezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.
1
2