Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti értékeléssel és az egyes eszközök piaci értéken történő számításbavételével megállapított vagyonérték és a saját tőke könyv szerinti értéke közötti különbözetet (az átértékelési különbözetet) a vagyonmérlegben külön tételben ki kell mutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódik. Az így elhatárolt összeget azonban nem akkor kell megszüntetni, amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...indulunk ki, hogy a bt. döntött a kft.-vé történő átalakulásról, és feltételezzük – az egyszerűsítés érdekében -, hogy kettős könyvvitelt vezet. Ha a bt. döntött, akkor döntését a Gt. vonatkozó előírásainak megfelelően társasági szerződésbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Beolvadás: befektetés értékelése

Kérdés: Hogyan kell értékelni és könyvelni beolvadáskor a nem megszűnő beolvasztó társaság tulajdonosánál a veszteségből adódóan alacsonyabb összegben megállapított jegyzett tőke miatti részesedéscsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A Gt. vonatkozó előírásai szerint a gazdasági társaságok átalakulása (az adott esetben a beolvadás) során a beolvasztó gazdasági társaság nem szűnik meg, változatlan társasági formában működik tovább. Ebből következően, a beolvasztó gazdasági társaság tulajdonosai a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor

Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...előírtaknak megfelelően.Az átalakuló szövetkezet vagyonmérleg-tervezete vagyonértékelés szerinti (ha nem volt átértékelés, akkor a könyv szerinti) értékei alapján a kilépő üzletrész-tulajdonosokat megillető összeget úgy kell meghatározni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...napjával – mint mérlegfordulónappal (augusztus 31-ével) – köteles az Szt. szerinti beszámolóját elkészíteni, az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. Az Szt. szerinti beszámoló – az adott esetben – a kft.-nél az Szt. 138. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy bonyolulttá teszi az elszámolást, ha például ugyanazon társaság egyik részvénye után kell értékvesztést elszámolni, mert a könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értéke, a másik után pedig nem kell, mert ott éppen fordított a helyzet.)Az előbbiekből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...forinttal nőtt, valójában ellenérték megfizetése nélkül.Nyilvánvaló, hogy a részesedésnek ezt a növekedését a tulajdonosoknál a könyvekben rögzíteni kell. Mivel a részesedésnövekedés a tulajdonosoknál anélkül következett be, hogy egyéb eszközeik csökkentek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...értékét.Ezek előrebocsátása azért indokolt, mert a kérdésre nemcsak egy válasz lehetséges, alapvetően a már meglévő részesedések könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre utalunk.A jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.
1
4
5