89 talált cikk az EU , kézirat , könyv kifejezésre

Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Társaságunk hitelintézettel forgóeszközhitel-szerződést kötött, amelyet a bank két részletben folyósított. A hitel első részét 2022 decemberében folyósították, 405,73 Ft/euró árfolyamon került könyvelésre. Megtörtént az év végi átértékelés 2022. 12. 31-i 400,25 Ft/euró árfolyamon. Majd 2023 februárjában folyósították a hitel második (egyben utolsó) részletét. A befolyt euróhitel összege 389,28 árfolyamon került könyvelésre. 2023 februárjában megkezdődött a hitel törlesztése. A havi törlesztések után elszámolandó árfolyam-különbözetet melyik árfolyamhoz viszonyítsam? Alapesetben az év végi átértékeléskori árfolyamhoz szoktuk számolni, de akkor a hitelnek csak egy része folyt be, a teljes összeg 2023 februárjában állt rendelkezésünkre.

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?