Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások:Mivel a faktorálás nem adásvétel, a faktorált követelés nem megy át a faktor tulajdonába, így azt az adósnál a könyvekből nem szabad kivezetni, de az analitikus nyilvántartásban a faktorálás tényét fel kell jegyezni, és természetesen a faktor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...(követelés értékesítésekor):– az engedményezőnél (az eladónál):= a követelés eladási ára: T 384 (365) – K 962;= a követelés könyv szerinti értéke: T 862 – K 31-36;– az engedményesnél (a követelés vevőjénél): T 365 – K 384 (479).A követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...készletek esetében az áfa felszámításával – a kft.-nél, az átvevőcégnél pedig beszerzésként kell azokat állományba venni. [Könyvelési tételek azátadónál: T 311 – K 91-92, 96, 97, 467, az átvevőnél: T 16, 17-18, 21-22, 37,466 – K 454]. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...vagy behajthatatlankövetelésként le nem írták. A leírtak alapján "A" társaságnál a "B" társasággalszembeni követelést nem lehet a könyvekből kivezetni, mert a követelésnekmegfelelő összeget "B" társaság "A" társaság helyett "C" társaságnak átutalta.A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Ingyenes engedmény elszámolása az engedményesnél

Kérdés: "X" magánszemély többségi befolyással bíró tagja a "Z" Kft.-nek. "X" egy másik adózótól nagyobb összegű kártérítést követel – elmaradt haszon címén – jogi úton. "X" tag az említett követelését "Z" Kft.-re engedményezte. Hogyan számolhatja el a "Z" Kft. az engedményezett követelést? Milyen értékelést lehet elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...Olvasó! Valóban igaz, hogy a válaszban a kiegyenlített követelés nyilvántartás szerinti értéke nem lett kivezetve a T 8781 – K 3655 könyvelési tétellel. Ez esetben azonban a térítés nélkül kapott követelés kifizetésének eredményét is meg kellett volna állapítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.