Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...árrés (az áfa alapja) 240 Ft,– 25% áfa 60 Ft.Tartalmában az árréstömeg-számításnál is hasonló módon kelleljárni.És mit kell könyvelni?Az utas által fizetett előleget: T 381, 384 – K 453, azelőlegben lévő kalkulált árrésáfát fizetendő áfaként: T 368...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Le nem vonható áfa elszámolása

Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a rövid válasz az, hogy helyesenjártak el.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany abban a mértékben,amilyen mértékben – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adókötelestermékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

A le nem vonható áfa utólagos módosítása

Kérdés: Az Áfa-tv. 39. §-ának (1) bekezdése alapján a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét utólag módosítani kell, amennyiben a rendeltetésszerű használatbavétel évére vonatkozó végleges felhasználási arányhoz képest a tárgyi eszköz adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz történő felhasználásának aránya a tárgyévben 10 százalékpontot meghaladóan változik. Hogyan kell ezt az előírást értelmezni? Milyen módon kell az utólagos módosítást elvégezni? Tárgyidőszaki eredmény-e az utólagos módosítás? Miben tér el ez az egyszeres könyvvitelt vezetőknél?
Részlet a válaszából: […] ...okból kivezették (például selejtezés miatt), akkor a helyesbítésre már nincs lehetőség.A fentiekben leírtak általában az egyszeres könyvvitelt vezetőkre is vonatkoznak. Az egyszeres könyvvitelt vezető a le nem vonható áfát, ha az nem része a bekerülési értéknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.