Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzésében és tartós, viszonylag hosszú ideig tartó kapcsolatban gondolkodnak.Az első két javaslat esetén a munkagép az "A" társaság könyveiben szerepel. Így indokolt a munkagéppel kapcsolatos bevételeket is, és költségeket is az "A" társaság könyveiben kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Telepített ültetvény átadása kapcsolt vállalkozások között

Kérdés: Az "A" társaság és a "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság ültetvényt telepített, és gyümölcstermesztést folytat a magánszemélyektől bérelt földterületen. A korábban húsz évre megkötött földbérleti szerződés lejár, a magánszemély tulajdonosok pedig a "B" társaságnak kívánják a földterületet bérbe adni. A továbbiakban az "A" társaság tulajdonában lévő ültetvényen a "B" társaság folytatná a gyümölcstermesztést. Hogyan történhet a két társaság között az ültetvény átadása, és milyen adóterhekkel, illetve hogyan célszerű a piaci értéket meghatározni? Az "A" társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadására az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti áfa fizetését választotta.
Részlet a válaszából: […] ...majd használatbavétel után ültetvényként kell állományba venni.Térítés nélküli átadásnál "A" társaságnál a nyilvántartás (könyv) szerinti értéket – ilyen címen – egyéb ráfordításként kell elszámolni. Az áfát – külön tételben – az ültetvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...– áfa nélküli – összeget pedig árbevételként számolja el. A bérbe adó társaság a bérbevevő számlája alapján beszerzést könyvel: T 261, 466 – K 454. Ha a bérbe adó társaság a terményt harmadik fél felé értékesíti, akkor a bérbevevőtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Operatívlízing-tárgy bérbeadása

Kérdés: Cégünk operatív lízing keretében bérel siló­berendezéseket, amelyeket kihelyez vevőihez. A silókat a vevők használják, azokért díjat nem fizetnek, de a használat fejében meghatározott mennyiségű terméket kell vásárolniuk a cégtől. Az operatív lízing költségét cégünk számolja el. A kapcsolatot háromoldalú szerződés támasztja alá. Milyen kötelezettségek keletkeznek – ebben a konstrukcióban – a cégnél? Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a tranzakciókat?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti operatív lízing ténylegesen bérlet (az új Ptk. nem ismeri az operatív lízinget), és így a silóberendezéseknek a lízingbe adó által számlázott bérleti díját – normál körülmények mellett – az igénybe vett szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.