7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Munkavállalók kirendelése más céghez
Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
2. cikk / 7 Társasházi közösség önálló döntési jogkörű épületei
Kérdés: 6 épületből álló társasházi közösség (6 x 16 lakás és 6 x 8 garázs) egy helyrajzi számmal és egy adószámmal rendelkezik. A 6 épület – az SZMSZ-ben szabályozott módon – önálló döntési jogkör mellett elkülönítetten gazdálkodik, emellett a közös területek üzemeltetésére és karbantartására, felújítására közös üzemeltetési és felújítási alapot is képez. A gyakorlatban a döntési jogköröknek való megfelelés érdekében a társasháznál az egyes épületek elkülönült gazdálkodása és a 6 épület tulajdonosai által képzett közös alapok tekintetében elkülönült a könyvvezetés, az éves beszámoló és költségvetés, illetve a döntés. Az egyes épületek elkülönült gazdálkodása, beszámolója és költségvetése tekintetében az érintett tulajdonosok, a közös alapok beszámolója és költségvetése tekintetében pedig a nagyközgyűlés dönt. A részközgyűlés és a nagyközgyűlés által elfogadott beszámolók alapján a társasház egészére vonatkozó adatokat – a bevételek és kiadások tekintetében a duplikálódás kiszűrése mellett – összesítjük. Megítélésünk szerint az összesített adatok tekintetében döntési helyzet már nem áll fenn. Az igazságügyi könyvszakértő szerint a gyakorlatunk nem felel meg a jogszabályoknak. Lenullázhatja-e a nagyközgyűlés az elkülönült gazdálkodáshoz kapcsolódó döntési jogkört? Az elkülönült gazdálkodás épületenként 16 lakás- és 8 garázstulajdonost érint. Hogyan dönthetne erről 96 lakás- és 48 garázstulajdonos? Miért kellene az összesített adatokban újabb döntést hozni? Hogyan lehet ezt az anomáliát feloldani? Az adatvédelmi törvényben foglaltaknak ebben a formában hogyan, milyen módon tudunk megfelelni?
3. cikk / 7 Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása
Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
4. cikk / 7 Elektronikus adatszolgáltatás a számlákról
Kérdés: A NAV online-riporttal kapcsolatosan kérdezem, hogy a cégen belüli ún. belső számlákat is kell-e jelenteni, illetve probléma-e, ha nem tudjuk kihagyni a jelentésből, csak sorszámtartományban különítjük el azokat a többitől. Programtechnikai okok miatt a tárgyieszköz-modulból nem tudunk a vevőnek közvetlenül kiállítani számlát, amely megfelel minden tartalmi és formai követelménynek; ellenben csak számlázás során vezethető ki a modulból a tárgyieszköz-értékesítés okán. Ezért két lépésben oldjuk meg a problémát: kiállítunk önmagunknak egy belső számlát: vevő és szállító is a cég. A könyvelése során ugyanoda könyveljük a bevételt és a ráfordítást is, tehát gyakorlatilag nincs eredményhatás. A számlázómodulból kiállítjuk a tényleges vevőnek a tárgyi eszköz értékesítéséről a számlát, és a normál módon könyveljük. A probléma most is fennáll, de akkor lesz igazán égető, ha össze lesz kötve a számlázás a NAV rendszerével, és azonnal megjelennek a belső számlák adatai is.
5. cikk / 7 Könyvelési szolgáltatás könyvelése
Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
6. cikk / 7 Gyógyászati segédeszköz kereskedelmi egység
Kérdés: Egyik ügyfelem most készül nyitni egy gyógyászati segédeszköz kiskereskedelmi egységet, boltot. A könyvelésben, az adózásban, az adatszolgáltatásban van-e valami, amire különösen figyelni kell, van-e valami speciális? Ezt a tevékenységet még nem könyveltem. Kérem a segítségüket!
7. cikk / 7 Devizaügyletek
Kérdés: Társaságunk devizabelföldi társaság, amely más devizabelföldi társaságokkal devizaalapon kíván szerződni. A fizetéseket is devizában kívánják rendezni. Van-e ennek törvényi akadálya? Milyen számviteli és devizatörvényi előírásokat kell betartanunk? Mi a számlázás helyes módja?