Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...egyezősége "helyreállítható" azzal is, ha a gazdasági társaságnak van olyan eszköze, amelynek a piaci értéke lényegesen magasabb, mint a könyv szerinti értéke, és a különbözetet értékhelyesbítésként kimutatja az értékelési tartalék növelésével. (Természetesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel, azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek az Szt.-ben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti értékeléssel és az egyes eszközök piaci értéken történő számításbavételével megállapított vagyonérték és a saját tőke könyv szerinti értéke közötti különbözetet (az átértékelési különbözetet) a vagyonmérlegben külön tételben ki kell mutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza, a tőkeleszállítás nem irányulhat az apport könyv szerinti értéken történő kivonására.Az azonban elképzelhető, hogy a tőkeleszállítás cégjegyzékbe történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnés nélkül is megoldható. Jogszabályi előírás hiányában azonban kötelezően előírni a pótbefizetést az rt.-nél nem lehet.A könyvvizsgáló álláspontjának helyes vagy helytelen volta az előbbiekből következik. Ha az adott esetben pótbefizetéssel nem rendezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Dolgozóirészvény-kibocsátás elszámolása

Kérdés: Részvénytársaságunk az alaptőkét dolgozóirészvény-kibocsátás céljából felemelte. A részvényjegyzésre jogosultak a kibocsátási árfolyam 30 százalékának befizetése ellenében jegyezhették a részvényeket. A kibocsátott részvényeket a társaság visszavásárolja. A cégbírósági bejegyzés még nem történt meg. Hogyan kell könyvelni? Mennyiben érinti a lekötött tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni.Amikor az alaptőke-emelést a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, a bejegyzés napjával kell a jegyzett tőke emelését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni (T 414 – K 412, 413 és T 412, 413 – K 411, valamint T 332 – K 411). Ha már megtörtént...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Részvénycsere számviteli elszámolása

Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell eljárni.Ha a bemutatóra szóló részvény helyett ugyanolyan névértékű, névre szóló részvényeket bocsátanak ki, az rt. könyvviteli elszámolásaiban ezt rögzíteni nem kell.Ha a részvényes a kicserélendő részvényeket a közgyűlési határozatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő tőkeemelésnek a tulajdonos könyveiben való megjelentetésével, kimutatásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 18. számában a 342. kérdésre adott válaszban. Hangsúlyoztuk, a kérdésre nem csak egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...értékét.Ezek előrebocsátása azért indokolt, mert a kérdésre nemcsak egy válasz lehetséges, alapvetően a már meglévő részesedések könyv szerinti értéke, illetve a nyilvántartás módja függvényében. A válaszban néhány sajátos esetre utalunk.A jegyzett tőkén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.

Tőketartalék emelése

Kérdés: Mikor és mi alapján történik a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalék-növelés könyvelése, mivel csak a jegyzett tőkét jegyzik a cégbíróságon?
Részlet a válaszából: […] ...valóban tömör törvényi szövegből annyi egyértelműen megállapítható, hogy a tőketartalék növekedését a tőkeemeléskor kell könyvelni, bár ellentmondani látszik ennek az a kitétel, hogy az eszközmozgással egyidejűleg. A régi Szt. 26/A. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 8.
1
3
4
5