Külföldön vásárolt termék külföldi vevőhöz történő szállítása

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű vállalkozás Olaszországból vásárol termékeket (EXW-paritással), melyet közvetlenül a vevőjéhez szállíttat Ausztriába. A szállítmányozást a vállalkozás intézi, fizeti. (Ausztriában áfaregisztrációval rendelkezik, telephelye nincs ott.) A szállítási költséget hogyan, hová kell könyvelni? A beszerzéshez vagy az értékesítéshez kapcsolódik, eladott áruk beszerzési értéke lesz, vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke magában foglalja az eszköz raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási költséget is. A külföldi vevőhöz a külföldi eladótól történő szállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Végelszámolás során kiadott eszközök áfája

Kérdés: 3 db eszközt adnék át a tulajdonosnak. Az egyik személygépkocsi, melynek nem lett az áfája levonva a beszerzéskor. A másik egy utánfutó (2009-ben vásárolt), melyet magánszemélytől vásároltunk, szintén nincs áfalevonás. A harmadik egy garázs (2008-ban vásárolt), melynek szintén nem vontuk le az áfáját. A figyelési időszakon is túl vagyunk. Ebből adódóan úgy értelmeztem, hogy nincs áfafizetési kötelezettség az eszközök átadásakor az áfatörvény 11. §-a alapján. A NAV szerint csak a személykocsi után nem kell megfizetni az áfát, a többi után pedig beáll a fizetési kötelezettség.
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályai szerint a számlázott - áfa nélküli - értéket egyéb bevételként el kell számolni, a nyilvántartás (könyv) szerinti értéket ki kell vezetni az egyéb ráfordítások közé, majd az egyéb bevételként elszámolt összeget össze kell vezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Adományozás adózási következményei

Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
Részlet a válaszából: […] ..."az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke". A támogató adózónak rendelkeznie kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Munkaruha-juttatás elszámolása

Kérdés: A kft. bérleti díjat fizet a dolgozóinak kiadott munkaruhákért. Ezt szolgáltatás igénybevételeként, áfa levonása mellett könyveli. Azon dolgozók számára, akik nem "jogosultak" munkaruha-juttatásra (irodisták), de mégis kapnak, hogyan számolható el a bérelt munkaruha?
Részlet a válaszából: […] ...kapott juttatást - a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni, azt nem lehet igénybe vett szolgáltatások költségeként könyvelni.A kérdés bevezetőjében lévő rész értelmezése után az igazi kérdésre a válasz a következő:Akik nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Gazdasági események elszámolása mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan számoljuk el az alábbi gazdasági eseményeket egy mikrogazdálkodói beszámolót készítőnél?
1. A számla összes dátuma (telj.+kelte+fiz. hat.) 2024. évi, de a belső adattartalma 2023. 12. havi szolgáltatás. Én eddig 2023. évre rögzítettem a számlát, akár bevétel, akár költség oldalról könyveltem (T 31 - K 91 vagy T 52 - K 454 + áfa, amit elhatárolok). Hiszen nem elhatárolás, nem 2024-re kellene rögzíteni, mert teljes egészében a 2023. évet érinti.
2. A számla összes dátuma 2023. évi, de a belső adattartalma csak 2024. évre szól. Én itt is 2023. évre rögzítettem a számlát, és mivel telibe 2024. évre szól, 39-re vagy 48-ra könyveltem.
3. Számla kelte 2023. évi, a teljesítése, a fiz. hat. 2024. évi, de telibe 2024. évre szól. Akkor is a 2-es pont szerint jártam el.
4. Számla kelte 2023. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2023-ra könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
5. Számla kelte 2024. évi, az már mindegy, hogy mi a teljesítés ideje (lehet 2023 vagy 2024), de pl. 2023. 12. 06. - 2024. 01. 05-ig szóló telefon. Én 2024. évre könyveltem, s csak költségre, hiszen itt sem jön elő az elhatárolás.
A fentiek jók, ha átutalásosak a számlák? Mi van készpénzes számlák esetében? Pl. kelte 2024. évi, de a 2023. évre szól, vagy 2023 a kelte, de a 2024. évre szól? Melyik évre és hogyan könyveljem?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy nem szerencsés, ha a könyvelő a számviteli törvényben rögzített fogalmak helyett fogalommegújításba kezd, és olyan fogalmakat használ, amit például a választ adó nem ismer. Ilyen például a többször előforduló "de a belső adat­tartalma"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Költségnemek, illetve ráfordítások

Kérdés:

Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?

Részlet a válaszából: […] ...között egy az egyben megjelennek, de itt már nem nevezhetők költségnemek szerinti költségnek. Ezért kell az 5. számlaosztályban könyvelt költségnemeket – az összköltség­eljárással készülő eredménykimutatásnál – a 8. számlaosztályba, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Virtuális számlákon szereplő tételek elszámolása

Kérdés:

Ügyfelem partnerei – általában külföldi magánszemélyek, ritkábban cégek – a Stripe nevű fizetési szolgáltató (fizetésfeldolgozó platform) segítségével bankkártyával egyenlítik ki a megrendelt szolgáltatások árát. A regisztrált fiókban választható, hogy a Stripe a weboldalon történő fizetéseket melyik bankszámlára továbbítsa napi, heti, havi automatikus vagy manuális átutalással. Van egyszeres és kettős könyvvitelt vezető ügyfelem is, aki ezt a fizetési platformot használja. Milyen dátummal és hogyan könyvelendő és kezelendő az ilyen jellegű fizetés? Mivel a Stripe nem bank, bankszámlakivonatnak megfelelő bizonylatot nem tudnak az ügyfelek letölteni, azonban egyéb kimutatást, amely a befolyt összegek elszámolására vonatkozik, igen (többnyire Excel- vagy képernyőkép nyomtatható). A Stripe külön egyenleget állít elő minden olyan pénznemhez, amelyet a vevők fizettek be. Amikor ezeket az egyenlegeket a regisztrált bankszámlára átutalja a Stripe, akkor automatikusan elküldi azokat az azonos pénznemű bankszámlára. Ha nincs regisztrált számla ugyanabban a pénznemben, a Stripe automatikusan átváltja a pénzt, hogy megfeleljen a fiók pénznemének. Forintnál a filléreket nem utalja át a Stripe, csak az egész forintot, illetve a jutalékokkal csökkentett összeg kerül a vállalkozás bankszámlájára. Kérem, szíveskedjenek részletesen leírni mind az egyszeres, mind a kettős könyvvitelre vonatkozóan, hogy milyen bizonylat alapján, mely dátummal és könyvelési kontírozással tudjuk szabályosan könyvelni ezen tételeket!
Egyik egyéni vállalkozó partnerünknek egy később induló online nyelvtanfolyam árát fizetik így a vevők. A számlázásra vonatkozóan is szeretnénk információt kapni: szükséges előlegszámlát kiállítani teljesítésként a fizetés dátumával, majd később végszámlát kell kiállítani, vagy ez előrefizetésnek minősül, és a tanfolyam kezdetét kell teljesítési időpontként feltüntetni? A vevők devizában fizetnek, a jóváírás szerinti árfolyam biztosan nem egyezik meg a választott (MNB) árfolyammal, egyszeres könyvvitel esetén a számlán feltüntetett deviza forintösszege lesz a bevétel, nem pedig a jóváírt összeg? A Stripe fizetési szolgáltatóval kapcsolatosan válaszuk alkalmazható az ügyfeleink Paypal, Wise, Revolut vagy más egyéb fizetési szolgáltatóval kapcsolatos tranzakcióira is?

Részlet a válaszából: […] ...amíg azt fizetés teljesítése céljára tovább nem utalják – továbbra is pénzként jelenik meg a rendszerbe belépett magyar vállalkozás könyveiben, azaz hagyományos pénzből lesz elektronikus pénz. Az elektronikus pénzt (virtuális bankszámlán lévő pénzt) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás továbbszámlázása

Kérdés: Társaságunknak lehetősége nyílik bérelt ingatlannal kapcsolatos beruházás során keletkezett tételeket kiszámlázni a bérbeadó felé kiépítési hozzájárulás terhére. Az így befogadott számlákat (amelyeket cégünk befogad a beruházás kapcsán, és később továbbterhelésre kerülnek) beruházásra vagy közvetített szolgáltatásra kell könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...magában foglaló épület bekerülési (bruttó) értékét kell majd növelnie. Ezért, ha a kérdező társaságnál már beruházásként könyvelt tételeket a bérbeadó felé továbbszámlázzák, akkor a továbbszámlázott tételek – áfa nélküli – ellenértékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Beérkező számla nélkül hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kft. anyagot vásárolt EU-s külföldi partnerétől. A partner proforma számlát állított ki. A kiegyenlítés megtörtént, az áru megérkezett, de a partner végszámlát nem állított ki, többszöri megkeresésre sem válaszolt. Az anyag a nem számlázott szállítások között szerepel a nyilvántartásunkban. Hogyan lehet helyesen könyvelni, eljárni, ha nem kapunk számlát?
Részlet a válaszából: […] ...anyagbeszerzés könyvelésének a szabályszerű bizonylata az eladó által kiállított és a vevő által elfogadott számla. Ez azonban nem jelenti azt, ha a beszerzést dokumentáló számla nem érkezett meg, akkor a beszerzést nem kell könyvelni. Természetesen kell könyvelni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Függő banki számla használata

Kérdés: Az alábbi problémával szembesültünk alapítványunknál a bankkivonatok ellenőrzésénél: A bankkivonat rögzítésének pillanatában nincs a banki kifizetéshez számla, vagy a rögzítő nem tudja, milyen tételre tegye, mert pl. még nem kaptuk meg a számlát, emiatt az ún. függő banki tételre teszi. Kérdés, meddig maradhat a függő bankon, és ha hiba folytán korábbi évet érintő tételt találunk, hogyan javítsuk? Hogyan tudjuk rendezni? Adminisztrációs hibák miatt úgy tűnik, így nem a valós helyzetét látjuk. Pl. ha egy duplán utalt összeget visszaküldenek, az a függő bankon marad, mint ellenszámlán, vagy nem jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...A megtörtént gazdasági eseményeket az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági esemény által érintett számlákra kell könyvelni alapítvány esetében is. Éppen ezért függő banki számla nincs (nem értelmezhető).A banki bizonylatokon egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.
1
2
3
35