Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől hatályos előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A kérdés adatai szerint úgy gondoljuk, hogy az adott esetben ez a feltétel teljesül.)Követelmény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...ha pozitív előjelű, csökkenti a kötelezettséget, ha negatív előjelű.A végelszámolónak a végelszámolás befejezése napjával a könyvviteli nyilvántartásokat le kell zárnia. A cégtörvény szigorú előírása, hogy a vagyont a tulajdonosoknak csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...kerüljön.Az egyszerűsített végelszámolás legfontosabb feladatai, eseményei összefoglalása után nézzük a konkrét kérdéseket.A cég könyveibe az ingatlan-résztulajdon a felszámolással megszűnő társasággal szembeni követelés ellenében került be (amelyet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Cégünk működését végelszámolással szeretné lezárni. Tartozásunk, követelésünk nincs. A cégben lévő (nullára leírt, kis összegű eszközök, illetve még le nem írt) eszközök elszámolására, illetve a meglévő pénzállomány cégből történő kivételére milyen legális lehetőség van? Végelszámolás esetén az adóhatóság folytat-e visszamenőleges ellenőrzést? Mire kell még odafigyelni a végelszámolás során?
Részlet a válaszából: […] ...végelszámolás időszaka alatt a cég úgy köteles aszámviteli törvény előírásainak megfelelően az analitikus és a főkönyvinyilvántartásait vezetni, hogy azok alkalmasak legyenek a végelszámolás alattibeszámolók, a számviteli adatokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...összegét jegyzett tőkeként kimutatni az egyénicég vagyonmérleg-tervezetében.Az egyszemélyes kft.-nek az Szt. előírásai szerint kettőskönyvvitelt kell vezetni. Ehhez rendezni kell az előbbiek szerint elkészítettvagyonmérleg-tervezet tételeit. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Osztalékadó-kedvezmény igénybevétele

Kérdés: Le kell-e zárnom a 2006. évet 2007. február 4-éig az átmeneti rendelkezések szerint? Ha le kell zárnom, a bevallást hová kell elküldeni? Mi legyen a mérlegkészítés időpontja? A 10%-os osztalékadót melyik számlaszámra kell utalni, és milyen határidőig? Az elengedett tagi kölcsönt hogyan kell elszámolni? A tagi kölcsönt adja vagy kapja a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...éves (egyszerűsített éves) beszámoló a számvitelitörvény előírásai szerint ezen időpontot megelőzően elkészüljön (természetesena könyvviteli nyilvántartások december 31-ével lezárásra kellett hogykerüljenek), kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...Ft. Természetesen ebből nem lehet 75 000 E Ft-otkifizetni. Feltételezzük, hogy a betéti társaság tényleges vagyona lényegesentöbb, mint a könyvekben kimutatott saját tőke összege (ezért fizetnek az újbelépő tagok többet), mert például a működéshez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.)szerint a telki szolgalmi jog ingatlanon létesíthető abszolút szerkezetű dologijog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonábanlévő, szolgalommal terhelt ingatlant...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...számított vállalkozói osztalékalap különbözetét is) jegyzett tőkeként kimutatni.A kft.-nek az Szt. előírása szerint kettős könyvvitelt kell vezetnie. Így az átalakulás a könyvvezetés változását is jelenti az egyéni cég esetében. Ennek megfelelően, az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Átalakulás társasági adója

Kérdés: Kérem, ismertessék a gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó társasági adózási feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...(összeolvadás, beolvadás, szétválás), vagy tovább működik (kiválás), illetve attól, hogy változik-e az átalakulással egyidejűleg a könyvvezetés módja, végül külön szabályok érvényesek az egyéni cégből átalakult adózóra. Átalakulás esetén a jogelődnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.
1
2