Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt bérleti díjat és az előzetesen felszámított áfát kell csökkenteni. Több évet érintő árengedményt üzleti évenként kell könyvelni, jellemzően önellenőrzés keretében. Természetesen a helyesbítés érinti a bérbeadónál a társasági adó, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Áfa-tv. 78. §-a (3) bekezdésnek alkalmazása

Kérdés: Eddig úgy értelmeztem, hogy az utólagos negatív irányú számlahelyesbítések esetén a korábban befizetendő áfát legkorábban akkor csökkenthetem, ha az a vevő személyes rendelkezésére áll. A személyes rendelkezésre állás napja a kézhezvétel napja lehet. A 3832. számú kérdésre adott válaszukban nem egészen ezt írják. Hogyan kell értelmezni az Áfa-tv. 78. §-ának (3) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 184. számában a 3832. számú kérdésreadott válaszban a számlával egy tekintet alá eső okirat könyveléséről írtunk.Többek között rögzítettük, hogy a számlával egy tekintet alá eső okiratkézhezvételének időpontja az okirat kibocsátójánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.

Helyesbítő vagy sztornószámla

Kérdés: A gépi számlázóprogramnak kell tudnia kiállítani helyesbítő számlát és sztornószámlát is? Véleményem szerint a hiba mennyisége dönti el, hogy helyesbítenem kell a számlát, mert az adótételekben hiba van, vagy sztorníroznom kell, mert pl. a címet elrontottam. Mind a helyesbítésnél, mind a sztornónál az eredeti teljesítés időpontjára kell tudnia a programnak a bizonylatot kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...adatokat és a különbözetet. (Nem elegendő, ha csak akülönbözetet tartalmazza!)A helyesbítő számla az eredeti számla alapján könyveltadatokat módosítja, azt nem követi újabb számla kiállítása.A sztornószámlán a teljesítés időpontjaként az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...45. §-a rendelkezik. Az új Szt. 73. §-ának (2)–(3) bekezdése azokat az árbevételt korrigáló tételeket sorolja fel, amelyek könyvelésének bizonylata a helyesbítő számla.SztornószámlaA fenti jogszabályok tehát nem használják a sztornószámla kifejezést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.