17 talált cikk az eho , tulajdonos , bevétel , kötelezettség , adózás , könyv kifejezésre

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?

Kérdés: Ügyfelem magánszemélyként 3 különböző kft.-ben üzletrész-tulajdonos. Ezeket az üzletrészeket egy újonnan alakuló kft.-be kívánja apportként bevinni. A régi társaságok közül kettőnél az üzletrészre jutó saját tőke értéke többszöröse az üzletrész névértékének. Az újonnan létrejövő társaság társasági szerződésében az apportértéket a meglévő társaságok legutolsó lezárt üzleti évének mérlegében szereplő saját tőke (mint piaci érték) alapján határozták meg. Így ügyfelemnek az újonnan létrejött társaságban jóval magasabb névértékű üzletrésze lesz, mint a 3 társaságban lévő üzletrészek névértéke. Jól gondolom-e, hogy az új társaság létrehozásakor ügyfelemnek nem keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége? Majd csak akkor, amikor az új társaságból kivonja az üzletrészét?

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?

Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "elő­legszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.

Kérdés: Bérelünk egy telephelyet, és azon beruházást hajtunk végre. Bővítjük az ott létesített műhelyépületet. Ezt beruházásként könyveljük. Ha a tulajdonos felmondja a bérletet, az ingatlant nem tudjuk elvinni. Leírhatjuk-e egy összegben az értékcsökkenést? Ingyenes eszközátadásnak minősül-e, ha a tulajdonos nem hajlandó fizetni a bővítésért?

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: – a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; – a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; – a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?

Kérdés: A tulajdonos kft. (anyavállalat) a "B" kft.-nek (leányvállalat) 100 százalékos tulajdonosa. A leányvállalatban lévő részesedésének (üzletrészének) bekerülési értéke 20 millió forint. A leányvállalat törzstőkéje 6 millió forint, eredménytartaléka 60 millió forint. Az anyavállalat úgy döntött, hogy a leányvállalatból kiválással létrehozza a "C" kft.-t, amelynek jegyzett tőkéje 3 millió forint, eredménytartaléka 7 millió forint, a leányvállalatból a "C" kft.-be kivitt ingatlan könyv szerinti értéke 40 millió forint, piaci értéke 140 millió forint. Élnek a kedvezményes átalakulás lehetőségével, így a felértékelésből adódóan a tőketartalékba helyezett összeg 100 millió Ft. Hogyan alakul az anyavállalat befektetése (az üzletrész nyilvántartás szerinti értéke), ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat jegyzett tőkéjének csökkentésével határozzák meg, illetve ha a "C" kft. jegyzett tőkéjét a leányvállalat eredménytartalékából különítik el a vagyonmérleg-tervezetben? Mi a helyzet akkor, ha a "C" kft. az anyavállalatba később beolvad?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?

Kérdés: A társas irodaházban társaságok és magánszemélyek a tulajdonosok. A társasházakról szóló törvény szerint magánszemélyként adózik a társasház. Ha a társasház működtetésére létrehoznánk egy működtető társaságot – nem a tulajdonosok köréből –, milyen jogszabályokra kellene figyelnünk?