56 cikk rendezése:
1. cikk / 56 Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése
Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
2. cikk / 56 Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása
Kérdés:
Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?
3. cikk / 56 Értékesítés előtt elvégzett munkák minősítése
Kérdés: Cégünk gépeket vásárol külföldről, amelyeket külső fuvarozó szállít be a cég magyarországi telephelyére, ahol a cég munkavállalói a gépek továbbértékesítése előtt elvégzik az ún. nullrevíziót, ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és akkumulátor helyes működését, de elvégzik a megrendelő (vevő) igénye szerinti cseréket, szereléseket is. A gépeket az áruk között tartjuk nyilván a beszerzéstől az értékesítésig. A társaság szervizében elvégzett szerelések, egyéb munkák során felhasznált anyagokat, alkatrészek értékét, a szerelésre fordított munkaórákat munkalapon rögzítik. A bejövő számlák alapján az áruk főkönyvi számlán a gép beszerzési értéke és a telephelyre történő beszállítás költsége kerül könyvelésre. Felmerült kérdésként, hogy a telephelyen elvégzett munkák munkalapok alapján elszámolt költségei tekinthetők-e az áruként nyilvántartott gépek bekerülési értékébe tartozó tételnek? Ha igen, akkor hogyan kell elszámolni? Ezeket a gépeket a cég rendeltetésszerűen nem veszi használatba, így a telephelyen végzett munkák költségei csak a gépek áruként történő értékesítése során térülnek meg.
4. cikk / 56 Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?
Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
5. cikk / 56 Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése
Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
6. cikk / 56 Bérelt raktárban tárolt készletek többletköltségei
Kérdés: Egy társaság termékgyártó tevékenységéhez az utóbbi időszakban kialakult anyaghiányos világgazdasági helyzetben, sok más gazdálkodó szervezethez hasonlóan, több elérhető forrásból igyekszik – némileg időben előrehozottan és volumenében legalább részben – biztosítani a következő hónapok termelési anyagbázisát. Ez bizonyos csomagolóanyagok tekintetében azt jelenti, hogy a folyó év termeléséhez szükséges mennyiségen felül, még 2021-ben beszerzett készletet – annak várhatóan 2022-ben történő felhasználásáig – a termelőüzemtől teljesen elkülönült fizikai helyen bérelt raktárban kell betárolni és tároltatni. A jelenlegi rendkívüli külső gazdasági körülményeket figyelembe véve, a csomagolóanyag-készlet bekerülési értékébe beleszámíthat-e a raktárt bérbe adó által számlázandó raktározási díj és a készletek kitárolásakor a raktárból a gyárba történő fuvarozás díja, amennyiben ezen díjak közvetlenül hozzárendelhetők az adott csomagolóanyag-készletekhez? Normál gazdasági körülmények között a csomagolóanyag szállítóival kötött szerződések alapján a szállítók a gyárba való beszállítással kötelesek a szállításokat teljesíteni, de jelenleg az extra volumenek tárolására a gyár területén nincs lehetőség.
7. cikk / 56 Mikor anyagköltség a szállítási költség?
Kérdés: A 442. számban a 8473. kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem: ha egy számlában a sóder és a szállítás külön tételként kerül feltüntetésre, és a sódert nem vesszük készletre, akkor anyagköltség csak a sóder lehet, és a helyszínre kiszállítás belföldi fuvarköltség? Ugyanilyen számla a beton kiszállítása is. Itt sincs készletre vétel (nem is életszerű). Ebben az esetben is külön tétel az anyag és külön könyvelendő a belföldi szállítási költség? Van olyan számla is, ahol csak egy tétel szerepel a "betonkiszállítással". Akkor ez egyszerűen anyagköltség vagy szolgáltatás?
8. cikk / 56 Bankszámlanyitásra nem kötelezett egyéni vállalkozó
Kérdés: Egyéni vállalkozó bankszámlanyitásra nem lenne kötelezett, de vállalkozói bankszámlát nyit, van főállása, vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz. A vállalkozói számlájáról teljesíthet-e olyan utalásokat, melyek nem az egyéni vállalkozásával kapcsolatban merülnek fel? Vállalkozói kivétje nincs. A negyedéves adóelőleg-fizetési kötelezettséget befolyásolja-e, ha a vállalkozói bankszámlájának az egyenlege a negyedév végén kevesebb lenne, mint a vállalkozásból származó jövedelme?
9. cikk / 56 Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése
Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
10. cikk / 56 Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása
Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
