Eszközátadás térítés nélkül a tulajdonos önkormányzatnak

Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság (nem közhasznú jogállású) adhat-e át ingyenesen (térítés nélküli átadás keretében) önkormányzat tulajdonos tagjának nagy értékű vagyonelemet, tárgyi eszközöket (pl. nagy értékű személygépkocsit)? A gépkocsi szokásos piaci áron történő értékesítése esetén sem keletkezne pozitív eredmény a cégnél a gépjármű értékesítéséből. Milyen feltételeket kell vizsgálni? Nem minősül-e osztalékfizetésnek az ingyenes juttatás a tulajdonos részére? Helyes-e számla kiállítása, ha a számla végösszege az ingyenes juttatásra tekintettel nulla forint, és csak tájékoztató adatként kerül feltüntetésre a gépjármű piaci értéke a számlában? Ingyenes juttatás esetén mi legyen a számla végösszege, a piaci ár vagy nulla forint?
Részlet a válaszából: […] ...tartozó gazdasági eseménynek. Ezért a Tao-tv. 3. számú mellékletének A) része 13. pontja szerint a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével és az elengedett fizetendő áfa összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. (Így ezzel az összeggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...aktiválni, az egyéb bevételként elszámolt értéket pedig halasztott bevételként időbelileg elhatárolni, az "A" társaságnál az ingatlan könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként kell elszámolni.A használati jog értékesítése, térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Civil szervezet részére ingyenes kivitelezés

Kérdés: Építőipari vállalkozásként egy civil szervezettel (nem közhasznú szervezet) kötött támogatási szerződés alapján ingyenesen kivitelezzük egy építmény meghatározott, építészetileg elkülönülő részét. Az általunk elkészítendő építményrészre megvannak a kiviteli tervek, vállalkozásunk saját beszerzéssel biztosítja ehhez az építési anyagot, illetve saját munkaerővel és eszközökkel a kivitelezést. Az elkészült építmény a civil szervezet tulajdonába kerül. Hogyan kell az ügylethez kapcsolódó áfát kezelni? A csak és kizárólag ezen projekt elvégzéséhez kapcsolódóan jelen időben beszerzett anyagok előzetesen felszámított áfája levonható-e? És mi a teendő a már készleten lévő anyagok levont áfájával? Hogyan kezelendő az építkezésben részt vevő munkagépek működtetéséhez beszerzett gázolaj áfája? Az elkészült építmény átadásakor kell-e és ha igen, milyen módon fizetendő áfát megállapítani, mi ennek a bizonylata? Ezen tevékenység megvalósítását, illetve a befejezéskor a civil szervezetnek való átadását hogyan kell könyvelni, milyen hatással van ez a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...átadás egyik bizonylata maga a támogatási szerződés, a másik bizonylata a térítés nélküli átadás/átvétel részletes jegyzőkönyve, a fizetendő áfa bizonylata pedig lehet az ezen célból kiállított számla is, de lehet a számlával egy tekintet alá eső okirat is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Ingyenesen átadott termék

Kérdés: Előfordul, hogy kereskedelmi partnereinknek egy bizonyos akció keretében ingyen adunk át termékeket. Jól gondolom, hogy ilyen esetben a korábban készletre vett árut a bekerülési értéken vezetem ki, rendkívüli ráfordításként számolom el? Ilyenkor a bekerülési értéken túlmenően az átadónak az áfát is meg kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak minősül a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ha az adózó (az átadó) nem rendelkezik a juttatásban részesülő (az átvevő) törvényben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Üzletrészvásárlás vételár-korrekcióval

Kérdés: 2012-ben magánszemélyek tulajdonában lévő gazdasági társaság üzletrészének 100%-át megvásárolta egy gazdasági társaság. A szerződéskötés során üzleti adatokhoz kötötték a vétel­árat, amelynek 80%-át 2012-ben kifizették, 20%-át visszatartották egyéves időtartamra, amikor is a vételárat korrigálják az időközben felmondott ügyfelek által kieső árbevétel függvényében. A szerződés szerint az eladókat illeti az átadáskor fennálló, a tevékenységük alatt teljesített, de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke. 2013. január 1-jétől a vásárolt társaság beolvadt az üzletrész 100%-át birtokló társaságba. A végső vételárrész megfizetése most esedékes. A vételárcsökkenésként kimutatható árbevétel elszámolása nem kérdéses. A ki nem fizetett, időközben jogi eljárás alá vont vevőköveteléseket pedig a társaság engedményezi az eladókra. A vevő és az eladók között ellentmondás alakult ki. A vevő szerint, mint elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás, adóalap-növeléssel jár, a cégérték bekerülési értéke nem módosítható, az Szt. 47. §-ának (9)-(10) bekezdésére hivatkoznak. Így a követelés engedményezése rendkívüli bevételnek számít. Az eladók szerint az engedményezés visszterhesnek minősül, az eredeti szerződés szerint is az eladókat illeti a követelés összege, mivel az üzletrész-értékesítés feltételeként az ellenérték része volt. Így a fizetett vételár a pénzben fizetett ellenérték és az átadott követelések összege lesz, módosul a cégérték bekerülési értéke is. Kinek van igaza? A követeléseket egyéb ráfordításként vagy a cégérték beolvadást követő felosztásának megfelelő forrás csökkenéseként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...de a vevők által még meg nem fizetett szolgáltatás ellenértéke beletartozik-e (ez a logikus) vagy sem, ha beletartozik, akkor az átadáskori könyv szerinti értéken vagy egy év múlva meglévő értékükön (ha nem folyt be vagy peresítették), illetve a ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Önkormányzati bekötőút felújítása

Kérdés: A társaság telephelyének megközelítése kizárólag egy bekötőúton lehetséges, amely az önkormányzat tulajdonában van. Az önkormányzat pénzzel nem rendelkezik az út karbantartására, felújítására, de hozzájárult ahhoz, hogy a társaság azt elvégezze. Az útalap tisztítását, szintezését, kátyúzását, bitumenemulziós kezelését, aszfaltozását külső vállalkozó végezte. Az adóhivatal ellenőrzése miatt a számla áfája nem igényelhető vissza, mert a számla kibocsátója – ember hiányában – a munkát nem végezhette el. Hogyan történik ezen események könyvelése, van-e áfa-, illetve társasági­adó-vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...foglalószámlát a társaság kiegyenlítse.)A választ a gazdasági események sorrendjében adjuk meg:A kivitelezőtől beérkező számla könyvelése: T 162, 466 – K455, majd kiegyenlítése: T 455 – K 384.Mivel az adóhatóság szerint az előzetesen elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Biztonsági őrzéshez szükséges eszközök

Kérdés: Cégünk biztonsági őrzéssel, valamint vagyonvédelmi berendezések ügyfelek részére történő beszerzésével, beszerelésével és működtetésével is foglalkozik. Őrzési pályázatot – több esetben – akkor tudunk nyerni, ha az élőerős őrzés mellett vállaljuk, hogy biztonságtechnikai eszközöket is beépítünk az őrzendő objektumba a saját költségünkre. A megbízó ingatlanján beépített eszközök a megbízás lejárta után a megbízónál maradnak. Ez a szerződésben is rögzítésre kerül. Hogyan történjen a számlázás? Csak a szolgáltatást vagy az eszközöket is számlázni kell? Az eszközöket hol kell aktiválni? Hogyan számolja el partnerünk az általa kiállított biztonsági szolgáltatásról szóló számlát? Hogyan kerülnek át a beépített eszközök a megbízó könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...megléte mellett látható el. Ezért először azt azesetet mutatjuk be, amikor a biztonságtechnikai eszközöket nem lehet a kérdezőcég könyveiben – mint a vállalkozási tevékenységet szolgáló eszközöket -kimutatni. Ez esetben a beszerzett biztonságtechnikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Engedményezett követelés – elengedett követelés?

Kérdés: Nem értékvesztett követelés könyv szerinti érték alatti engedményezése (értékesítése) minősülhet-e elengedett követelésnek, vagy a nem ésszerű gazdálkodás miatti adóalap-növelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül attól, hogy az engedményezéstérítés ellenében vagy térítés nélkül történik. Felmerül a jogos kérdés, ha a követelés könyv szerintiértéke alatt kerül értékesítésre, akkor az emiatt elszámolt veszteség növeli-eaz adózás előtti eredményt vagy sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.